Részletek

Készült: 2015. január 27.

Írásunkban három esettanulmányt mutatunk be, amelyek a román-magyar határ magyar oldalán található településeken, Makón, Gyulán és Létavértesen készültek. Ezekben a román állampolgárságú munkavállalók helyzetét vizsgálva elemezzük, hogy a települések életében, középtávú terveiben miként jelenik meg a határmentiség. Több kutatás is bizonyította (Németh és tsai 2009, Pulay 2005), hogy a romániai munkavállalók számára nem ez a régió a célterület, sőt a határ menti térségben a munkaerő áramlása két irányú; ezt esettanulmányaink is alátámasztják. A határmenti városok települési kapcsolatait az alábbi típusokba soroltuk be: (1) informális kapcsolatok; (2)testvérvárosi
kapcsolatok; (3) spontán gazdasági kapcsolatok és (4) határon átívelő, kiépült gazdasági klaszterek. Mint látni fogjuk míg az első három mindegyik kutatási területen jellemző, a negyedik kialakulása még várat magára. Ahogy a munkavállalók és a gazdasági élet más szereplői, úgy a két állam számára sem váltak híd szerepet betöltő régióvá a vizsgált települések.

Csurgó Bernadett – Megyesi Boldizsár – Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet, Budapest

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány a romániai labdarúgás példáján amellett érvel, hogy a foci a mai román társadalom egyik rítusszerűen megnyilvánuló szimbóluma. A helyi tipikus szereplők, cselekvések és helyszínek bemutatása mentén a szerző azt a hipotézist fogalmazza meg, hogy a heti rendszerességgel megrendezett focimeccsek a turneri értelemben vett társadalmi drámának a részét képezik, amelyek szimbolikusan jelenítik meg az eltérő társadalmi nagycsoportok közötti küzdelmeket. A tanulmány a román szaksajtó tartalomelemzésére épül, így logikus, hogy a fociról szóló, de jelentésében a társadalmi viszonyrendszerről szóló ideáltipikus diskurzus szerkezetére is kitér a szerző.
Péter László - BBTE Szociológia Tanszék, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)