Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány célja az erdélyi magyarok természetes nemzeti identitásának vizsgálata ún. bővített gyorsjelentés formájában. A témakör magába foglalja a kisebbségi, kulturális, nemzeti és az állampolgári identitáselemek vizsgálatát a Kárpát Panel kutatás 2007. évi adatfelvétele alapján. A megkérdezett minta öt országban 2930 esetet tartalmaz. Erdélyben 900 magyar anyanyelvű személyt kérdeztünk meg. A mintavétel a háztartások szintjén többlépcsős véletlen kiválasztással történt, a háztartás keretein belül pedig a kérdezőbiztosok szabad kvótás módszerrel választották ki a megkérdezettet.
A vizsgálat során az erdélyi magyarok identitáselemeinek feltárására és leírására törekedtünk, választ keresve olyan kérdésekre, mint a kultúrnemzet eszméjének identitásformáló szerepe, a saját nemzeti csoport természete, illetve a romániaiság konstrukciója. A tanulmány második részében a magyarsághoz való tartozást kifejező szimbólumokat elemezzük, valamint azt, milyen szociodemográfiai jellemzők szerint lehet eltéréseket észlelni a nemzeti identitástudatban? A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológiai Tanszékének docense (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány az erdélyi magyar kisebbségi populáció etnokulturális reprodukciós esélyeit modellezi az Életünk fordulópontjai – Erdély című, 2006-ban végzett szociológiai vizsgálat eredményeire támaszkodva. Bár az erdélyi magyarságot érintő demográfiai folyamatok fontos helyet kaptak a társadalomtudományos elemzések keretében, ezek többnyire népszámlálási adatokkal dolgoztak, és kevésbé aknázták ki az etnolingvisztikai vizsgálatokban rejlő lehetőségeket. Jelen tanulmány az erdélyi magyarság nyelvi reprodukciós esélyeinek és kockázatainak megragadására vállalkozik, az asszimilációs folyamatok korábbinál árnyaltabb leírására törekedve. A felhasznált kutatás mintavételi sajátosságainál fogva is nagyobb lehetőséget biztosít minderre: a 2500 fős erdélyi minta kiválasztásakor a kutatók nem a korábbi vizsgálatokra jellemző kategoriális etnikai identifikáció szempontjait vették figyelembe, hanem az egyének kulturális készségeit. Az adatfelvételbe így csak azok kerültek be, akik minimum a lekérdezés lebonyolításához szükséges magyar nyelvi kompetenciákkal rendelkeztek. Az elemzés elsőként a nem magyar etnikai kategóriával azonosuló, de a magyar nyelvet társalgási szinten használó (a minta 14 százalékát kitevő) népességre, illetve a magyar nyelv elsajátításának körülményeire összpontosít, majd az etnikailag vegyes házasságokból származó egyének nyelvi reprodukciós esélyeit modellezi. Az erdélyi magyarok kétnyelvűségének kérdését a szerző a nyelvváltásparadigma fogalmi apparátusával ragadja meg. A vizsgált populációra jellemző nyelvi készségek, attitűdök és nyelvhasználati gyakorlatok alapján a kétnyelvűség ötelemű tipológiáját állítja fel. A tanulmány utolsó részében a szerző a nyelvi domanciaváltás feltételeit vizsgálja, és az elemzést a családi nyelvi reprodukciós kockázatok által érintett, a magyar nemzetiségűek mintegy kb. 8 százalékát jelentő népesség szociológiai leírásával zárja. A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE Szociológia Tanszékének docense (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány a romániai demográfiai diskurzusok alakulását vizsgálja a hatvanas évektől az ezredfordulóig. Az elemzés a demográfiai átmenet elméletének változásaira összpontosít. Az elmélet középpontjában a társadalmi modernizáció kérdésköre áll. A demográfiai átmenet romániai értelmezésének változását a modernizációra vonatkozó elképzelések átalakulása okozta. A tanulmány ezen keresztül azt vizsgálja, hogy melyek azok a diszciplínán kívüli (politikai, társadalmi) tényezők, amelyek a demográfiai diskurzust meghatározzák. Kiss Tamás szociológus-demográfus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) kutatója, az Kutatási és Elemző Osztály felelőse (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

A tanulmány teljes szövege (pdf)