Részletek

Készült: 2014. március 03.

A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági szerkezetét rajzolták át, de az addig elfojtott migrációs folyamatok kibontakozását is eredményezték.
A határok átjárhatóságával ugyanakkor a migrációs modellek sokfélesége alakult ki és a kelet-nyugat irányú migráció már nem jelenti a visszatérés lehetősége nélküli távozást a szülőföldről. Milyen társadalmi, gazdasági, politikai feltételek és egyéni motivációk összefonódása eredményezi és milyen tényezők működtetik napjainkban e migrációs folyamatot? Valóban tekinthető-e az országhatárok több mint nyolcvan évvel ezelőtti eltolódása, az ún. „virtuális migráció" a jelenbeli folyamatok gyökerének? Valóban sorolható-e – és ha igen, mely vonatkozásait tekintve – az ún. etnikai migráció kategóriájába e kivándorlás? Vagy csupán a célország választásában van szerepe az etnicitásnak, de a fő mozgatórugók gazdasági természetűek? – teszi fel a kérdéseket a szerző, aki szociológus, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, jelenleg pedig a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2014. március 03.

A romániai magyarokra vonatkozó demográfiai kutatásoknak a 2002. évi romániai népszámlálások adtak lendületet. A legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy mivel magyarázható a magyar népesség mértékében a szakértőket is meglepő fogyása. Ők gyakorlatilag megegyeztek abban, hogy három fő tényezővel kell számolnunk. Ezek a természetes népmozgalom, a migráció, illetve az asszimiláció. Az első tényezőt, a természetes népmozgalmi folyamatok alakulását járja körül e tanulmány szerzője, aki szociológus, diplomáját a kolozsvári BBTE Szociológia Szak Magyar Tagozatán szerezte. Jelenleg az RMDSZ szakértőjeként a Demográfiai Munkacsoport szervezője, illetve az ELTE doktori hallgatója. Érdeklődési területei: demográfia, nemzetközi migráció, biográfia-­elemzés.

A tanulmány teljes szövege (pdf)