Előfizetés

et logo 230 2



Kutatásomban a mítoszkritika módszerével vizsgálom a görög mitológiában kiemelt szerepet játszó sors és végzet megjelenési módjait Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében. Álláspontom szerint a Márai által megalkotott, mitikus elemekben gazdag történet mögött a görög sorsfelfogás sajátosságai sejlenek föl, Ananké sorsistennővel, az emberi élet fonalait szövő moirákkal, illetve Erósz alakjával, aki a regényben a sorsszerűség mozgatórugója. Ennek értelmében a regényben megjelenő, Erószhoz kapcsolódó filozófiai hagyomány feltárása is kiemelt szerepet kap.

Kulcsszavak: Márai Sándor, végzet, sors, Erósz, mítosz, valláselmélet

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A vallás mint kulturális univerzálé számos tudományág felől megközelíthető. A tanulmány a vallásszemiotika aspektusából, a szemiotikai alapfogalmak és elméletek alkalmazásával elemzi a lakota inipi (megtisztító) szertartás jelhasználatát. A szemantikai, szintaktikai és pragmatikai megközelítés a lakota inipi rítusnak egy vallásantropológiai forrásban megörökített leírásán alapszik. A szöveg részletes rítusleírása a kiindulópont a vallásszemiotikai elemzéshez, a jelek, jelalakzatok, jelaktusok meghatározásához, valamint annak megértéséhez, hogy ez a rítus milyen szerepet játszott a törzs életben. Az elemzés célja annak megértése, hogy a vallásgyakorló közösség milyen jelekkel és jelaktusokkal demonstrálja a vallási tanokat, a természetfeletti erőkkel való kapcsolattartást, és egyben hogyan fejezi ki a csoportkohéziót.

Kulcsszavak: vallásszemiotika, szemantika, szintaktika, pragmatika, lakota rítus, vallásantropológia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A Videmus Papam kutatási projekt keretében zajló vizsgálatok részeként tanulmányom Ferenc pápa 2019. június elsejei csíksomlyói látogatásának visszhangját követi figyelemmel – a pápa személyére és szerepére, a magyarság, a székelység nemzeti identitására, a Mária-kegyhely jelentőségére, a történelmi fontosságú alkalomra, a többség és kisebbség viszonyaira, az egyház szerepére vonatkozó vallási és szekuláris diskurzusokban. A pápalátogatás körül zajló közbeszédet – kulcsszavak alapján – elsősorban a digitális média anyagaiban, a közösségi oldalakon megjelenő nyilvános véleményekből, hozzászólásokból kibontakozó diskurzustöredékekben vizsgálja, de fontos kiegészítő adatokat nyújtanak az elemzéshez az online kérdőívek és az interjúk anyagai is. A szövegek és kiegészítő anyagok (képek, videók) feldolgozását mindenekelőtt kvalitatív diskurzuselemzési módszerekkel végeztem – a kutatótársak munkájával és eredményeivel összehangolva.

Kulcsszavak: pápalátogatás, Csíksomlyó, közösségimédia-viták, pápakritikusok, pápatámogatók, interetnikus viszonyok, vallásközi viszonyok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Ebben a tanulmányban azt mutatom meg, miként hat egy identifikációs dogma a társadalomkép alakulására. Az identifikációs dogma olyan tantétel, amelynek felhasználásával nem egy teológiai kérdést akarnak tisztázni, hanem a hívők vallásos érzületére hatva befolyásolják a társadalomról kialakított politikai nézeteket. Ezt a folyamatot dogmatikus identifikációnak nevezem. Itt a filioquetan kapcsán vizsgálom, hogy a jelenkori román teológiában és közbeszédben miként valósul meg ez a folyamat.

Kulcsszavak: dogmatikus identifikáció, identifikációs dogma, filioque, Románia, Dumitru Stăniloae

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnál már közel egy évtizede, mióta az alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportja megalakult, nagyobb kutatásainkban az adott kutatás tematikájától függetlenül is felteszünk vallásosságra vonatkozó kérdéseket, tekintve, hogy számos értékrendi vagy attitűdkérdésnél jelentős, akár nagyobb magyarázó erővel is bír a vallásossággal való kapcsolat, mint más szocioökonómiai változók. Ezt felismerve, a magyarországi vallásosság feltérképezésére irányuló kutatásaink segítségével a vallásosságot több dimenzió mentén is megpróbáltuk már megragadni. Jelen tanulmány egyfelől ezek összegzésére fókuszál, másfelől bemutatja az alapítvány vallásosságklaszterét, amelynek kidolgozását 2017-ben kezdte meg, valamint a kidolgozáshoz használt változók legfőbb eredményeit. Végül a kutatási tapasztalataink alapján javaslatot teszek egy újabb vallásosságmérő változó használatára, amit kutatócsoportunk arra az esetre kezdett kidolgozni, ha a kérdőív terjedelme csak egyetlen, vallásosságra vonatkozó kérdés feltételét teszi lehetővé.

Kulcsszavak: vallásosság, vallástalanság, Magyarország, új vallásosságváltozó, vallásgyakorlat

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2022 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022