- Ön itt van:
-
Kezdőlap
-
Előfizetés
-
Hungarian
-
Korábbi számok
- XIX. évfolyam, 2. szám, 2021/2
A romániai románok és magyarok közti viszonyra 2019-ben az úzvölgyi katonatemetőben történt események voltak hatással, amikor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata kialakított egy parcellát a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó sírhelyen. A székelyföldi magyar községhez tartozó első és második világháborús sírhelyen román nemzetiségű katonák emlékére állított parcella 2019. június 6-i felavatása román–magyar konfliktusba, fizikai erőszakba torkollott. A fizikai konfliktust számos esemény előzte meg, mint temetőfoglalások, temetőlezárások, tüntetések és nacionalista megnyilvánulások, amely eseményekbe a politika, a civil szféra, különböző romániai hatóságok és a média is bekapcsolódott. Úzvölgye település, illetve a temető is öt évtizede tartó megyehatárvita tárgyát képezte, a területet Hargita és Bákó megye is sajátjaként tartotta számon. Erre a tulajdonjogi és közigazgatási vitára telepedtek rá eltérő, ellentmondásos valóságértelmezések a magyar és a román oldalról is – az egyik oldal a másik valóságértelmezését pedig provokációként élte meg. Ezek az eltérő értelmezések vezettek végül a fizikai összeütközéshez. Ez a konfliktus a párhuzamos interpretációk által a román–magyar csoportviszonyok újraleképezésére, újratermelésére volt alkalmas, az eltérő interpretációk manifesztálták a románok és magyarok közti ellentéteket, szembenállást. Ezeknek a párhuzamos interpretációknak a megalkotásában és reprezentálásában a romániai román és magyar nyelvű média is aktív szerepet töltött be. Jelen tanulmányban összehasonlítom, hogyan mutatta be a székelyföldi román és magyar nyelvű nyomtatott média azokat az eseményeket, amelyek az úzvölgyi katonatemetőben történt román–magyar fizikai konfliktushoz vezettek. Arra is reflektálok, hogy milyen valóságértelmezéseket kínál a helyi román és magyar nyomtatott média, és hogyan próbálják az alternatív, olykor párhuzamos interpretációikat egy ilyen konfliktusos helyzetben az általános elfogadott valóságértelmezéssé tenni. Az elemzés során Van Dijk kritikai diskurzuselemzését használom. Ezzel a módszerrel hasonlítom össze a székelyföldi román és a magyar nyomtatott média diskurzusát, valamint a médiában közvetített országos és helyi politikai diskurzust. Szisztematikusan azt vizsgálom, milyen definíciós kísérleteket javasolnak a szereplők az eseményekre (mi történt?), milyen okokat sorolnak fel, kik az érintett társadalmi ágensek, ezek milyen szerepben jelennek meg, és kiket jelölnek meg felelősként.
Kulcsszavak: médiareprezentáció, klasszifikációs küzdelem, párhuzamos társadalmak, alternatív valóságok, úzvölgyi katonatemető
A jobboldali populizmus és az összeesküvés-elméletek iránti akadémiai érdeklődés jelentősen megnőtt az elmúlt években. Az elmúlt évtized magyar politikai változásai szintén nagy figyelmet kaptak, a populizmus és az összeesküvés-elméletek közös vonásait azonban viszonylag ritkán elemezték. Jelen tanulmány a magyar politikai diskurzus egy szeletét elemzi, hogy rávilágítson a populista és a konspiratív retorika metszetére, kiemelten arra, ahogyan a nemzeti autenticizmus konstruálódik.
Kulcsszavak: populizmus, összeesküvés-elmélet, diskurzus, Magyarország
A vidéki turizmus a rendszerváltást követően, a 90-es évek elején kezdett kialakulni Székelyföldön, majd viszonylag gyors léptékben fejlődött, és sokak számára kiegészítő jövedelmet jelentett a bizonytalan anyagi körülmények között. Mint minden iparág, ez sem mentesült a változásoktól. Tanulmányom ezeket a változásokat igyekszik bemutatni, amelynek céljából interjús kutatást végeztem egy nagy turisztikai múlttal rendelkező településen. A kezdeti szerveződést és hálózatépítést visszaesés és individualizációs folyamat követte. A vidéki turizmus megjelenésekor sokan belekezdtek a vendégfogadásba, és a vendégfogadók száma gyors iramban növekedett, azonban napjainkra ismét lecsökkent. Ennek számos, a vidéki turizmus átalakulásából eredő oka van, mint például a turistacsoportok méretbeli csökkenése, valamint az ide látogató turisták igényeinek átalakulása.
Kulcsszavak: turizmus, vidéki turizmus, hálózat, átalakulás, Székelyföld
A magyar kisebbség ifjúsági szervezetei jellemzően a civil szférában helyezkednek el, az erdélyi magyar civil szféra nemzetközi, európai kontextusban való vizsgálatakor azonban figyelembe kell venni, hogy történelmi sajátosságokból fakadóan a kisebbségi civil szféra kialakulásának folyamata Erdélyben eltér a civil társadalom megjelenésének folyamatától. A tanulmány célja, hogy a szervezetszociológiai aspektusok, valamint az erdélyi magyar civil szféra értelmezési lehetőségeinek rövid bemutatását követően kitérjen bizonyos elméleti dilemmákra, valamint olyan elméleti megközelítést nyújtson az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vizsgálatához, amely hozzájárulhat az ifjúsági szervezeti szféra értelmezéséhez és cizellált elemzéséhez.
Kulcsszavak: erdélyi magyar ifjúsági szervezetek, civil szervezetek
Jelen tanulmány a romániai államszocializmus fogyasztási, pontosabban élelemellátási sajátosságait tekinti át. Kihangsúlyozva azt a sajátos kettősséget, amely az élelmiszer-termelést jellemezte. Ugyanis a racionális termelésszervezésként is meghirdetett kollektivizálással párhuzamoson jelentős mértékben fenntartottak a családi kötelékekre épülő termelésszervezési formákat. Mi több, ezt a termelésszervezési formát a nyolcvanas évek kríziskezelési folyamatában kiterjesztik a falusi térségekről városra is. A városi haszonkertek és pajták megjelenésének nemcsak a szűkülő ellátás kontextusában voltgazdasági jelentősége, hanem fontos társadalomtörténeti mozzanatként működött. Felülírta, visszafordította azokat a rendszerazonosulási folyamatokat, amelyek bizonyos formákban kezdtek körvonalazódni a konszolidált államszocializmus két jó évtizedében.
Kulcsszavak: államszocializmus, fogyasztás társadalomtörténete, városi haszonkertek, fogyasztási statisztikák
Aktuális szám
Részletes kereső
A folyóirat támogatói
