A romániai románok és magyarok közti viszonyra 2019-ben az úzvölgyi katonatemetőben történt események voltak hatással, amikor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata kialakított egy parcellát a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó sírhelyen. A székelyföldi magyar községhez tartozó első és második világháborús sírhelyen román nemzetiségű katonák emlékére állított parcella 2019. június 6-i felavatása román–magyar konfliktusba, fizikai erőszakba torkollott. A fizikai konfliktust számos esemény előzte meg, mint temetőfoglalások, temetőlezárások, tüntetések és nacionalista megnyilvánulások, amely eseményekbe a politika, a civil szféra, különböző romániai hatóságok és a média is bekapcsolódott. Úzvölgye település, illetve a temető is öt évtizede tartó megyehatárvita tárgyát képezte, a területet Hargita és Bákó megye is sajátjaként tartotta számon. Erre a tulajdonjogi és közigazgatási vitára telepedtek rá eltérő, ellentmondásos valóságértelmezések a magyar és a román oldalról is – az egyik oldal a másik valóságértelmezését pedig provokációként élte meg. Ezek az eltérő értelmezések vezettek végül a fizikai összeütközéshez. Ez a konfliktus a párhuzamos interpretációk által a román–magyar csoportviszonyok újraleképezésére, újratermelésére volt alkalmas, az eltérő interpretációk manifesztálták a románok és magyarok közti ellentéteket, szembenállást. Ezeknek a párhuzamos interpretációknak a megalkotásában és reprezentálásában a romániai román és magyar nyelvű média is aktív szerepet töltött be. Jelen tanulmányban összehasonlítom, hogyan mutatta be a székelyföldi román és magyar nyelvű nyomtatott média azokat az eseményeket, amelyek az úzvölgyi katonatemetőben történt román–magyar fizikai konfliktushoz vezettek. Arra is reflektálok, hogy milyen valóságértelmezéseket kínál a helyi román és magyar nyomtatott média, és hogyan próbálják az alternatív, olykor párhuzamos interpretációikat egy ilyen konfliktusos helyzetben az általános elfogadott valóságértelmezéssé tenni. Az elemzés során Van Dijk kritikai diskurzuselemzését használom. Ezzel a módszerrel hasonlítom össze a székelyföldi román és a magyar nyomtatott média diskurzusát, valamint a médiában közvetített országos és helyi politikai diskurzust. Szisztematikusan azt vizsgálom, milyen definíciós kísérleteket javasolnak a szereplők az eseményekre (mi történt?), milyen okokat sorolnak fel, kik az érintett társadalmi ágensek, ezek milyen szerepben jelennek meg, és kiket jelölnek meg felelősként.
Kulcsszavak: médiareprezentáció, klasszifikációs küzdelem, párhuzamos társadalmak, alternatív valóságok, úzvölgyi katonatemető