Ernst Troeltsch a vallási intézményeket három típusba sorolta: egyház – szekta – miszticizmus. A három típus, melyeket inkább programatikus alapállásnak foghatunk fel, a troeltschi műben problématerületeket jelöl ki. Mindhárom területen Troeltsch választ talált arra, hogy a modern viszonyoknak mi a megfelelő: a nem autoriter egyház, a vallási sokféleséget biztosító szekta és az individuumot megalapozó-támogató misztika. A tanulmány a harmadik típust mutatja be. A típus megértéséhez foglalkozik a (vallás)szociológia szakmában méltatlanul elfeledett Troeltsch életútjának és tudományos érdeklődésének bemutatásával, Max Weberrel való személyes és szakmai kapcsolatának alakulásával és William James Troeltschre gyakorolt hatásával. A miszticimus kultúraelemző kategória Troeltsch számára, amely véleménye szerint igazolja a vallás konstruktív jelenlétét a modern társadalom kialakításában és nehézségeinek kezelésében.Dr. Máté-Tóth András (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének tanszékvezetője, a revacern kutatási hálózat koordinátora.
Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a kelet-közép-európai régió társadalmi és vallási változásait elsősorban nem a modernizáció és a szekularizáció paradigmái mentén, hanem a sebzett kollektív identitás és a szekuritizáció teorémái mentén lehet adekvát módon értelmezni. A vallás maga is szekuritizációs jellegű, hiszen elsősorban veszélyeket jelöl ki, és ezeket az isteni hatalom közbenjárásával próbálja elhárítani. A vallásnak ezt a lényegi vonását az imádság elemzésével igazolom. A vallás szekuritizációs jellege és a köztesség társadalmainak biztonságigénye között szoros összefüggés mutatható ki – elsősorban is a kelet-közép-európai régióban. Mindezek alapján a vallási folyamatok értelmezése számára új lehetőségek kínálkoznak azzal, ha a biztonság és biztonságosítás vonatkozásait helyezzük előtérbe.
Kulcsszavak: Kelet-Közép-Európa, sebzett kollektív identitás, szekuritizáció, vallásértelmezés, régiókutatás