Jelen tanulmányban a szerzők arra vállalkoznak, hogy a Kolozsvár fizikai és társadalmi terében zajló változások irányát megragadják, azt a hipotézist fogalmazva meg, hogy e vonások Kolozsvár leendő posztmodern jegyeire utalnak. Amellett érvelnek, hogy a városkép tudatosátalakítása jelzi azt a tendenciát, amelynek végső célja egy piacosítható Kolozsvár-márka kialakítása, s amelyet globális folyamatok – egy globális városrendszerbe való betagolódás külső kényszerei – vezérelnek.
A szerzők mindketten szociológusok, Pásztor Gyöngyi a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékén tanársegéd valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktori hallgatója, szakterülete a városszociológia. Péter László a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail címek: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
A szerző esettanulmány jellegű írásában a kolozsvári főtéren végbemenő, többszöri archeológiai ásatások nyomán megjelent sajtódiskurzusokat elemzi azzal a céllal, hogy ezáltal a helyi nacionalista gyakorlatokat tárja fel két eltérő jelentős történelmi pillanatban: 1943-ban és 1994-ben. Következtetése, hogy hasonló történelmi pillanatokban az etnikai csoportok és közösségek közötti társadalmi és hatalmi viszonyok megragadhatóak a konkrét eseményekről szóló diskurzusok elemzésével, amelyek társadalmi tagságot kínálnak a vele való azonosulásra kijelölt kollektív identitásképeken keresztül.
Péter László szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének adjunktusa, szakterülete a közvélemény, társadalmi problémák, és szegénységszociológia. E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..