DOI azonosítók

et logo 230 2



Jelen tanulmány a lakóhelyi szegregáció különböző formáit vizsgáló kutatás keretében jött létre. Egy roma telepen élő nagycsalád nőtagjainak példáján keresztül mutatja be az ott élők helyzetét, különös figyelmet szentelve a térbeli elkülönülés és ezáltal a külvilágtól való elszakadás mikéntjének. Továbbá reflektál arra, hogy a szegregálódás milyen szerepet játszik a formális és informális mindennapi stratégiák kialakításában egy olyan kontextusban, ahol a kisebbségi roma csoport egy többségi magyar környezet peremén él. Az általuk épített barakkokat a polgármesteri hivatal nem legalizálta, így az ott lakók nem rendelkeznek hivatalos iratokkal. Ennek következtében a roma közösség tagjai nem találnak fizetett munkát, gyűjtögetésből, alkalmi munkából élnek; munkatapasztalataikra elsősorban a kizsákmányolás jellemző. Az elemzés bemutatja, hogy míg 1989 előtt a nagycsalád tagjainak – különösen az itt élő nőknek – az adaptációs stratégiáit a valamennyire formalizált, fizetett munka határozta meg (például dolgoztak a köztisztasági vállalatnál és a vasútnál), addig az 1990-es évek első felét követően az informális stratégiák jellemzőek.
Kulcsszavak: nők és munkaerőpiac, család, területi szegregáció, létfenntartó gazdaság.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Kelet-Közép-Európában a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején lezajlott politikai „fordulat" hosszú évekre meghatározta a közelmúltról való gondolkodást, a jövő felé fordulást, és mai napig beleszól az egyéni és kollektív identitások alakulásába.
Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a kortárs magyar és román filmek (az új filmes generáció 2000 és 2010 között készült egész estés játékfilmjei: Iszka utazása, Bibliothéque Pascal, Dallas Pashamende, Fehér tenyér, Ha fütyülni akarok, fütyülök, Rendészet, nyelvészet, Weekend anyával, Forradalmárok) hogyan jelenítik meg a társadalmi viszonyokat a rendszerváltás utáni Közép-Kelet-Európában. Továbbá azt is elemzem, hogy milyen hatalmi viszony figyelhető meg, milyen jövőkép körvonalazódik bennük, illetve hol jelölik ki a nő és férfi , valamint a felnövekvő generáció helyét a megváltozott/változó társadalomban. A vizsgálat rávilágít arra, hogy Kelet-Közép-Európa lakhatatlan helyként reprezentálódik a kortárs filmes alkotásokban: a munkaadók nem fizetnek az alkalmi munkát végzőknek, a szegényeket kizsákmányolva, nyomorba taszítva gazdagodnak meg, a rendőrség korrupt, nincs a védtelenek mellett, bűnbakokat keres az igazi bűnösök helyett, a tettesek helyett az áldozatokat bünteti, jövőtlenség vár a felnövekvő generációra, a külföldön dolgozó szülők gyerekei prostitúcióból és bűnözésből élnek, drogfüggők, a gyerekeket és a nőket elnyomják, elrabolják, megsebesítik, megerőszakolják vagy megölik, a férfiak pedig züllöttségben tengetik életüket.
A kolonializmus fogalmi apparátusát alkalmazva rámutatok, hogy a kortárs magyar és román filmek nem ábrázolják kevésbé kegyetlennek a rendszerváltást követő „változások" idejét, mint a szocializmust, és olyan Kelet-Közép-Európa-képet ábrázolnak, mely inkább a Nyugat szemén keresztül láttatik.
Kulcsszavak: nemi reprezentációk, fiatal generáció, Kelet-Közép-Európa, magyar és román film.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányomban a Legjobb film Oscar-díja kategóriában 1970–2013 között nyertes filmek női főszereplőinek és jelentős női mellékszereplőinek tevékenységét, célkitűzéseit és célmegvalósítását, illetve hatalmi helyzetét elemzem a magánélet és a nyilvános élet területein. Vizsgálom, hogyan érzékelik a női karakterek a magánéletet és a nyilvános életet elválasztó határt, mennyire élik meg ennek átlépését nehézségként vagy problémamentesként, egyirányú lehetőségként vagy rugalmasan átjárhatóként. További kutatási kérdésem az, hogy miként valósítják meg céljaik és tevékenységük összehangolását e két szférában. Megvizsgálom, hogy kik vannak előnyösebb pozícióban a filmekben, a kitűzött célok elérését és a hatalmi helyzetet tekintve: a csak a magánéletben, a csak a nyilvános életben vagy a mindkét területen aktív nők. A kiválasztott női szereplők jellemzését, filmbeli élettörténetét, tevékenységét, célkitűzéseit és célmegvalósítását, más jelentős női és férfi szereplőkkel való viszonyát és hatalmi helyzetét egy kidolgozott szempontrendszeren alapuló tartalomelemzés módszerével vizsgálom, felhasználva a filmnarratíva-elemzés módszerét is.
Kulcsszavak: film, gender, reprezentáció, magánélet, nyilvános élet.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a közép- és kelet-európai női részidős foglalkoztatás tágabb kérdésköréhez kíván mikrotársadalmi perspektívában empirikus adalékot nyújtani. A 2013-ban folytatott vizsgálat két, a régió átlagához hasonlóan alacsony részmunkaidős arányokkal jellemezhető országban készült, a jelen tanulmány pedig összesen 39, részidős alkalmazotti tapasztalatokkal rendelkező nővel készült interjún alapszik. A témában a régióban korábban végzett kutatásokkal ellentétben, de azokat kiegészítendő nem statisztikai szinten próbálja az atipikus munkavégzés e formáját (vagy annak hiányát) leírni vagy magyarázni, hanem az egyén szempontjából igyekszik a motivációkat és jelentéseket feltárni. Arra keresi a tanulmány a választ, hogy miként épülnek fel a részidőben dolgozó nők tapasztalatait értelmező narratívák, milyen motivációk állnak a munkavállalás hátterében, és hogyan hat ez a magán- és szakmai életre. Az elemzés a narratívák négy típusát írja le, és kitér arra is, hogy hogyan befolyásolják ezeket a társadalmilag legitimnek tekintett nemiszerep-koncepciók.
Kulcsszavak: részmunkaidős foglalkozás, nők és munka, foglalkoztatás és munkaerőpiac Romániában és Magyarországon, nemi szerepek.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban két területre összpontosítunk, egyrészt a különböző párkapcsolati formáknak az erdélyi társadalom szociodemográfi ai mutatóival és értékszemléletével kapcsolatos összefüggéseire, másrészt a családról és nemi szerepfelfogásról alkotott elképzelésekre. Célkitűzésünk annak feltárása, hogy létezik-e kapcsolat a stabil, hagyományos párkapcsolati forma és a különböző strukturális és kulturális tényezők között, mint például az értékek vagy attitűdök. Hipotézisünk, hogy az eltérő párkapcsolati formákban élők különböznek egymástól mind szociodemográfi ai jellemzőkben, mind pedig értékorientációik és családdal kapcsolatos beállítódásaik terén. Kulturális megközelítésben mind a családról, családon belüli szerepmegosztásról szóló percepciók, mind pedig a különböző párkapcsolattípusok melletti döntések mögött társadalmilag beágyazott érték- és normarendszert feltételezünk, értékvezérelt cselekvésnek tekintjük őket. Azt feltételezzük, hogy a hagyományos, stabilabbnak tekintett házastársi kapcsolat fenntartására irányuló döntés és bizonyos tradicionális értékek szoros összefüggést mutatnak egymással, továbbá a nem hagyományos párkapcsolatok más, inkább az individualizáció irányába elmozduló értékekkel mutatnak összefüggést. Előfeltevésünk ellenőrzésére az Országos Statisztikai Hivatal természetes népmozgalmi statisztikájának 1990–2011 közötti adatait és a Kárpát Panel kutatási program adatrendszerének 2007-es és 2010-es hullámát használtuk.
Kulcsfogalmak: második demográfi ai átmenet, párkapcsolati stabilitás, párkapcsolati pluralizáció, vallásosság, tradicionalizmus, deszakralizáció, családon belüli munkamegosztás, nemi egyenlőtlenség

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2023 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodatacitemta konyvtar sitelogo

Index Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022