A folyóiratról

et logo 230 2



A tanulmany a romániai, ezen belül a Hargita megyei halandósági viszonyokat, illetve a korai halálozási okokat és a halálozással szembeni egyenlőtlenségeket vizsgálja nemzetközi kontextusba helyezve. A kedvezőtlen népesedési viszonyok súlyos társadalmi-gazdasági problémát jelentenek, és jelentős politikai feszültség forrásai lehetnek. A 21. század hosszú távon két nagy kihívással kell szembenézzen: az egyik demográfiai, a másik klimatikus kihívás. A demográfiai kihívást globálisan a túlnépesedés, a posztindusztriális társadalmakban, kiváltképpen Európában azonban a népesség öregedése, és ezzel kapcsolatban az eltartási teher növekedése, illetve a versenyképesség csökkenése jelenti. Az ENSZ előreszámítása szerint Európa viszonylagos demográfiai súlya a századunkban mindvégig jelentősen csökkenni fog.

Bocskor Éva szociológus, Sapientia EMTE Csíkszereda; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az emberek környezete szorosan összefügg az életmóddal. Az egyének lakáskultúrája életmódjuk legkézzelfoghatóbb reprezentációja, a lakberendezés elemei, a tárgyak együttesei a bennük, közöttük élő emberek életszervezési szokásairól, az életüket alakító modellekről, mintákról, normarendszerekről „beszélnek". A tanulmány célja a Kolozsváron élő fiatal párok lakberendezési patternjeinek, lakáskultúrájának leírása, ugyanakkor egyes modelleknek a leírása amelyek meghatározóak a fiatalok együttéléseiben.

Kiss Zita szociológus, magiszteri hallgató a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A romániai és ezen belül a kolozsvári informális gazdasági stratégiák megismerésének folyamatába be kell illesztenünk a tetten érhető vagy megfigyelhető tevékenységek ismeretén túlmenően azt a vizsgálati szempontot is, amely nem a konkrét informális gyakorlatok oldaláról közelítve ismeri meg az informális szférában tevékenykedőket, hanem csoportokat célozva térképezi fel azt, hogy milyen stratégiák, vagy gyakorlatok rejlenek az adott partikularitások (értsd partikuláris csoportok) mögött. Jelen esetben a megcélzott partikularitást a kolozsvári egyetemisták csoportja képezi, akik azon túlmenően, hogy jelenlétükkel olyan gazdasági szektorokat hoztak létre, amelyek kifejezetten erre a csoportra specializálódtak, sajátos, csak rájuk jellemző informális gazdasági stratégiákat is „kifejlesztettek".

Gál Katalin szociológus, jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem doktori hallgatója; email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző a Romániában jelenleg létező gazdasági fejlesztési régiók mennyire reálisak, milyen mértékben fedik le az őket alkotó megyék közös társadalmi, szociális problémáit, illetve határaik mennyire feleltethetők meg azoknak a problémaköröknek, amelyek egyenként jellemzik az őket alkotó egységeket. A tanulmány a helyzetismertetésen keresztül javaslatokat fogalmaz meg esetleges új fejlesztési régióhatárok kijelölésére. A jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókon belül jelentős egyenlőtlenségek léteznek, ezek a régiók számos szempontból nem homogének. Mindamellett, hogy nem létezik egy univerzális EU-s „recept" a régiók kialakítására elsősorban azokat a területi, gazdasági és szociális problémákat kell figyelembe venni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző NUTS szintű régiók az őket alkotó kisebb adminisztratív egységek homogenitásán alapuljanak.

Telegdy Balázs szociológus, egyetemi tanársegéd, Sapientia EMTE, Csíkszereda; e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A szerző Romániára fókuszálva egyközép-kelet-európai kontextusban mutatja be azokat a különbségeket amelyek az egyes, ebben a régióban található országoknak a kommunista elit reprodukciós modelljeit irják le, kiemelve azt a tényt, hogy a sajátos különbségek az egyes politikai aktorok közötti különbségekben lelhetők fel. A tanulmányban az összehasonlítási esetet Magyarország jelenti, ugyanis ebben az országban is, akárcsak Romániában az elmúlt rendszer technokratái és bürokratái, a rendszerváltást követő társadalmi berendezkedésben jelentős hatalmi pozícióra tettek szert, annak ellenére a két országban eltérő fejlődési irányokat lehet megfigyelni.
Retrovici Norbert szociológus, e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2023 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodatacitemta konyvtar sitelogo

Index Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022