A tanulmány a háztartási munkamegosztás és a kapcsolati minőség, stabilitás összefüggéseit vizsgálja egy diádkutatás adataira támaszkodva (N = 175 pár). A kérdőíves kutatás alanyai budapesti és pest megyei családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok igénybevevői. Az adatok így elsősorban az alacsony társadalmi státuszú családokra vonatkoznak. Az elemzés célja annak vizsgálata volt, hogy a családon belüli munkamegosztás hogyan befolyásolja a férfi ak, illetve a nők kapcsolattal való elégedettségét és a válás kockázatát. A kimeneti változók (elégedettség, válási hajlandóság) szintén diádikusak, ezért az elemzés az Actor-Partner Interdependence Model keretében, strukturális egyenletek modellezésével került elvégzésre.
Kulcsszavak: diádkutatás, munkamegosztás, nemi szerepek, kapcsolati minőség, válás.
Tanulmányunkban a homoszexualitás, illetve a melegek és leszbikusok társadalmi elfogadottságával, valamint az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáljuk a European Social Survey (ESS) és a European Values Study (EVS) longitudinális surveykutatások romániai és magyarországi adatainak összehasonlítása alapján. A két vizsgált ország számos tekintetben nagyon hasonlít egymásra: mindkettő „verbálisan" családcentrikus társadalomnak tekinthető, azaz az emberek a családot tartják a legfontosabbnak az életükben és a válaszadók többsége azzal is egyetért, hogy gyermek nélkül sem a nők, sem a férfi ak nem élhetnek teljes életet. Ugyanakkor egyik országban sincs lehetőség az azonos nemű párok általi közös örökbefogadásra és a társadalmi elfogadás is korlátozott mértékű e kérdés vonatkozásában. A homoszexualitással kapcsolatos attitűdök tekintetében azonban jelentős különbséget várunk a két ország között, mivel Magyarországon 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye azonos nemű partnerek számára, miközben Romániában semmilyen jogi lehetőség nem áll az azonos nemű párok rendelkezésére, mely által intézményesíthetnék párkapcsolatukat.
Elemzésünk során először a homoszexualitás, illetve a melegek és a leszbikusok, majd pedig az azonos nemű párok általi örökbefogadás társadalmi elfogadottságát vizsgáljuk leíró statisztikák (átlagok és kereszttábla-elemzések) áttekintésével. Végül lineáris regressziós modellek segítségével azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők magyarázhatják a homofóbiát és az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök alakulását a két országban.
Kulcsszavak: homoszexualitás, örökbefogadás, gyermekvállalási attitűdök, European Values Study, European Social Survey.