Kutatásunk célja megvizsgálni az iskoláskorban a társak részéről elszenvedett zaklatás jellemzőit fiatal felnőttek retrospektív vizsgálata alapján, továbbá a viktimizáció és zaklatói viselkedés összefüggéseit a fiatal felnőttkori személyiségvonásokkal és önértékeléssel.
Kutatásunkban kérdőíves felmérést végeztünk romániai (erdélyi) és magyarországi magyar fiatal felnőttek között. Az iskolai zaklatást egy három részből álló leíró jellegű, önbeszámoló kérdéssorozattal mértük fel, amit az EU Kids Online elnevezésű kutatásban dolgoztak ki és használtak (Livingstone és mtsai, 2011). A személyiség mérésére a Big Five Inventory (BFI) 44 itemes önbeszámoló kérdőívet alkalmaztuk (a = 0,71), mely a személyiséget öt alapvető dimenzió mentén méri, ezek a következők: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, neuroticizmus és nyitottság. Az önértékelés felmérése a Rosenberg Önbecsülés Skála segítségével valósult meg (a = 0,72).
A résztvevők kiválasztása kényelmi mintavétel által valósult meg, a személyek a vizsgálatvezetők számára hozzáférhető magyar anyanyelvű fiatal felnőtt populáció köréből kerültek ki. Összesen 209 személy töltötte ki a kérdőíveket, életkoruk 17 és 34 év közötti.
Eredményeink alapján az egyetemisták nagy része, 77,7%-a tapasztalt gyerekkorában iskolai zaklatást, 23,8%-a minden nap vagy szinte minden nap, és 23,1%-a azt vallotta, hogy zaklatott másokat iskolai évei alatt.
A zaklatás és a személyiségvonások kapcsolata szempontjából elmondható, hogy az iskolai zaklatás áldozatai jelentősen introvertáltabbak és neurotikusabbak, mint a zaklatást nem tapasztalt társaik, és a zaklatás elszenvedésének gyakorisága jelentősen befolyásolja az extraverzió, a barátságosság és a nyitottság vonásait. A zaklatás elkövetőivel kapcsolatban elmondható, hogy kevésbé lelkiismeretesek, mint nem zaklató társaik.
Eredményeink rámutatnak arra is, hogy a fiatalok közel fele nem beszélt senkinek a történtekről, csak 28%-uk kért segítséget egy felnőttől, és csak 13%-uk kapott valóban segítséget. Eredményeink egyértelműen hangsúlyozzák a zaklatás elleni iskolai politikák kidolgozásának fontosságát, amelyek kifejezetten foglalkoznak a megelőzéssel, de a megküzdéssel és a szakmai segítség lehetővé tételével is.
Kulcsszavak: iskolai zaklatás, személyiségvonások, önértékelés
