Dolgozatomban amellett érvelek, hogy a kelet-közép-európai régió társadalmi és vallási változásait elsősorban nem a modernizáció és a szekularizáció paradigmái mentén, hanem a sebzett kollektív identitás és a szekuritizáció teorémái mentén lehet adekvát módon értelmezni. A vallás maga is szekuritizációs jellegű, hiszen elsősorban veszélyeket jelöl ki, és ezeket az isteni hatalom közbenjárásával próbálja elhárítani. A vallásnak ezt a lényegi vonását az imádság elemzésével igazolom. A vallás szekuritizációs jellege és a köztesség társadalmainak biztonságigénye között szoros összefüggés mutatható ki – elsősorban is a kelet-közép-európai régióban. Mindezek alapján a vallási folyamatok értelmezése számára új lehetőségek kínálkoznak azzal, ha a biztonság és biztonságosítás vonatkozásait helyezzük előtérbe.

Kulcsszavak: Kelet-Közép-Európa, sebzett kollektív identitás, szekuritizáció, vallásértelmezés, régiókutatás

A tanulmány teljes szövege (pdf)