Részletek

Készült: 2015. június 14.

Különböző tudományos megközelítések és elméletek, valamint politikai programok születettek arra vonatkozóan, hogy erősebbé tegyék a városokat. Ez a koncepció főként a kisebb sérülékenységet és a kihívásokkal szembeni érzékenyebb társadalmi, illetve gazdasági feltételek kialakítását jelenti. Jelen tanulmány igyekszik összefoglalni a jelenleg ismertebb fogalmakat és megközelítéseket. A bemutatott elméletek magukba foglalják az állampolgárok egyéni szintjét, az életszínvonal vagy a környezeti problémák és a gazdasági kihívások szélesebb körű megközelítését, valamint egyes stratégiákat a különböző krízishelyzetekre vonatkozóan.
A modern európai társadalmak életkörülményei jelentős változásokon mennek keresztül, melyek leginkább az utóbbi (gazdasági) krízis hatására indult be. A gazdasági bizonytalanság, a munkaerő migrációja és a társadalmi kirekesztés csak néhány olyan kihívás, amivel az egyénnek szembesülnie kell. Mindez megnövekedett önbizalomhiányhoz, csökkenő bizalomhoz és szolidaritáshoz vezet az európai lakosok körében és ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szükség van fenntarthatóbb, reziliens városok kialakítására Európa-szerte, hogy megbirkózhassanak a gazdasági és társadalmi krízisekkel. Ezért a szociális védelem és az integrációs politikák folyamatos reform alatt állnak, melynek oka a pénzügyi megszorítások és a kormányzási változások. Ennek ellenére egyes városok prosperálnak, mások meg a lakosok életkörülményeinek a romlását tapasztalják. Egy sor városmodell ismertetése után egy olyan koncepció kerül bemutatásra, amely ezeket a helyi eltéréseket próbálja megragadni, beazonosítva azokat a tényezőket, amelyekkel egy város rezilienciája növelhető.
Kulcsszavak: reziliens városok, egészséges városok, tanuló városok, kompetitív városok, Smart városok, összetartó városok, városok rezilienciájának felmérése

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. június 14.

A bűncselekményekhez kötődő nemek közötti különbségek kulcsfontosságú elemei közé soroljuk mind a bűncselekményekre való motivációt, mind pedig a nemek megkülönböztetését a szervezés során, a kapcsolatok gondozását, az erkölcsi fejlődés és a társadalmi kontrollhoz kötődő különbségeket. Véleményünk szerint a szabadságvesztéses börtönbüntetésüket töltő nők rezilienciára való képességének elemzésében mindkét aspektust tárgyalni kell, főként, ha a reziliencia lehetséges forrásaként az anyaszerep tapasztalatát tarjuk szem előtt. Ebben az értelemben refl ektálnék néhány közelmúlti kutatási eredményre amely a szamosújvári börtönben zajlott.
Kulcsszavak: nemek megkülönböztetése, bűncselekményre való motiváció, anyaszerep, reziliencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)