A történeti léptékű területi fejlettségi vizsgálatok számos módszertani nehézséget hordozhatnak, amelyeket jelen tanulmányban igyekszünk áthidalni. A települési részletességű humán fejlettségi index (HDI) vizsgálatán keresztül 1910 és 2022 között összesen hat időmetszetben tárjuk fel a Magyarország jelenlegi határain belüli területi különbségeket és azok alakulását, külön figyelve a fejlett centrum és elmaradott periféria térségekre. Elemzésünk rámutatott, hogy a trianoni határmegvonás nem okozta a határ mentivé váló térségek egyöntetű leszakadását 1941-re, mivel néhányuk jelentős elmaradottsága már 1910-ben is detektálható volt, valamint fejlődő zónák is azonosíthatóak voltak az új határok mentén. Több, manapság már tradicionálisan elmaradottnak tekintett térség leszakadása csak a szocializmus időszakában vált igazán érzékelhetővé (Cserehát, Ormánság, Közép-Tiszavidék). Ugyanakkor a térben kiterjedő Budapest környéki és az északnyugat-dunántúli fejlett területek, valamint Kelet-Magyarország nagyvárosi környékeinek szigetszerű zónái alkotják a centrumtérségeket. Vizsgálataink hosszú távon azt jelzik, hogy napjainkra karakteresen különülnek el a fejlett és az elmaradott településcsoportok egymástól, amelyek a fejlettségi zónák egyre határozottabb földrajzi csoportosulását is mutatják.

Kulcsszavak: centrum-periféria, HDI, fejlettségi térszerkezet, területi különbségek

A tanulmány teljes szövege (pdf)