A vidéki népesség, „vidéki társadalom” a kelet-közép-európai országok többségében számos társadalmi probléma forrása. A modernizációs folyamatok megkésettsége és sajátossága következtében a térségben a lakosság igen jelentős része a városok életkörülményeihez felzárkózni képtelen falvakban él, és igen nagy hányada mindmáig a mezőgazdaságban dolgozik, annak ellenére hogy e szektor a nemzetgazdaságok kis hányadát képezi. Kelet-Közép-Európa vidéki térségeinek e jellemzői mindmáig alig változtak, annak ellenére, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően megváltozott vidékfejlesztési politikáknak köszönhetően a vidéki térségekbe igen jelentős tőke áramlott. Az Erdélyi Társadalom folyóirat 2016/1-es számában ezt a kérdéskört szeretnénk körbejárni, azaz a Kárpát-medence vidéki társadalmainak a közelmúltban zajló átalakulásával kapcsolatos, elméletileg megalapozott és empirikus kutatáson alapuló tanulmányokat várunk.
A hatalommal szembeni ellenállás szerepét töltötték be 1989 előtt az Erdélyben megszervezett, úgynevezett hegyi meccsnézések – hangzott el többek között Péter László sportszociológus előadásában, azon a hétvégi kolozsvári konferencián, amely egyben az Erdélyi Társadalom folyóirat lapbemutatója is volt.
