A vidéki turizmus a rendszerváltást követően, a 90-es évek elején kezdett kialakulni Székelyföldön, majd viszonylag gyors léptékben fejlődött, és sokak számára kiegészítő jövedelmet jelentett a bizonytalan anyagi körülmények között. Mint minden iparág, ez sem mentesült a változásoktól. Tanulmányom ezeket a változásokat igyekszik bemutatni, amelynek céljából interjús kutatást végeztem egy nagy turisztikai múlttal rendelkező településen. A kezdeti szerveződést és hálózatépítést visszaesés és individualizációs folyamat követte. A vidéki turizmus megjelenésekor sokan belekezdtek a vendégfogadásba, és a vendégfogadók száma gyors iramban növekedett, azonban napjainkra ismét lecsökkent. Ennek számos, a vidéki turizmus átalakulásából eredő oka van, mint például a turistacsoportok méretbeli csökkenése, valamint az ide látogató turisták igényeinek átalakulása.
Kulcsszavak:turizmus, vidéki turizmus, hálózat, átalakulás, Székelyföld
A magyar kisebbség ifjúsági szervezetei jellemzően a civil szférában helyezkednek el, az erdélyi magyar civil szféra nemzetközi, európai kontextusban való vizsgálatakor azonban figyelembe kell venni, hogy történelmi sajátosságokból fakadóan a kisebbségi civil szféra kialakulásának folyamata Erdélyben eltér a civil társadalom megjelenésének folyamatától. A tanulmány célja, hogy a szervezetszociológiai aspektusok, valamint az erdélyi magyar civil szféra értelmezési lehetőségeinek rövid bemutatását követően kitérjen bizonyos elméleti dilemmákra, valamint olyan elméleti megközelítést nyújtson az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vizsgálatához, amely hozzájárulhat az ifjúsági szervezeti szféra értelmezéséhez és cizellált elemzéséhez.
Kulcsszavak:erdélyi magyar ifjúsági szervezetek, civil szervezetek