A kisebbségi magyar oktatás új kihívásai: társadalmi egyenlőtlenségek, térbeli hozzáférés és intézményi mozgásterek. Erdélyi Társadalom 2027/1

Az Erdélyi Társadalom társadalomtudományi szakfolyóirat tematikus számot tervez a kisebbségi magyar oktatás átalakulásáról, különös tekintettel az erdélyi és a tágabb kelet-közép európai folyamatokra.

A kisebbségi helyzetben élő magyarok oktatási részvétele, intézményei és tanulói pályái az elmúlt évtizedben egyszerre szembesültek demográfiai fogyással, finanszírozási bizonytalanságokkal, jogszabályi változásokkal és a többségi nyelv elsajátításához kapcsolódó új kihívásokkal. Ezek a folyamatok közvetlenül befolyásolják az oktatás minőségét, a tanulók továbbtanulási mintázatait és munkaerőpiaci esélyeit, valamint az iskolák tágabb értelemben vett társadalmi funkcióit és beágyazottságát is.

A lapszám célja, hogy empirikusan megalapozott, elméletileg reflektált tanulmányok segítségével vizsgálja a kisebbségi magyarok oktatási részvételét, iskolaválasztási tapasztalatait, az anyanyelvi oktatás intézményi és közpolitikai feltételeit. Kiemelten várunk olyan írásokat, amelyek nem kizárólag jogi vagy identitáspolitikai kérdésként közelítenek a témához, hanem a családok eltérő társadalmi helyzete, az iskolák földrajzi elérhetősége és egyenetlen működési feltételei, valamint a tanulók nyelvi készségei felől elemzik a hozzáférés és az iskolai eredményesség különbségeit.

Lapszámfelelős szerkesztők: Papp Z. Attila, Csata Zsombor

A lapszámba többek között az alábbi témaköröket érintő tanulmányokat várunk:

• a kisebbségi oktatás értelmezési lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok
• a kisebbségi magyar oktatás jogi, oktatáspolitikai és finanszírozási keretei, beleértve az állami szabályozás, a normatív finanszírozás, az intézményhálózati átszervezések és a magyarországi támogatások szerepét;
• a magyar tannyelvű oktatás demográfiai átalakulása, az iskolahálózat területi különbségei, az oktatási szegregáció jelensége, valamint a tömb-, és szórványhelyzetben működő intézmények fenntarthatósága;
• a magyar anyanyelvű romák oktatási részvétele;
• az eltérő intézményfenntartói formák — állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi vagy piaci szereplőkhöz kötődő intézmények — szerepe a kisebbségi oktatás hozzáférhetőségében, autonómiájában;
• a iskolaválasztás és iskolai nyelvválasztás mobilitási és identitásbeli szempontjai
• a többségi nyelv elsajátításának pedagógiai, intézményi és mobilitási következményei, a nyelvi hátrányok iskolai és felsőoktatási kezelése;
• a helyi és nemzetközi kompetenciamérések, a tanulói teljesítmény és az oktatási minőség kérdései, különös tekintettel arra, hogy a standardizált értékelési rendszerek milyen sajátos kisebbségi oktatási tapasztalatokat és kompetenciákat tesznek láthatóvá vagy hagynak rejtve;
• a kisebbségi oktatás társadalmi percepciója a főbb oktatási aktorok (döntéshozók, intézményvezetők, pedagógusok, diákok, szülők) szemszögéből;
• az árnyékoktatás, a magánórák és felvételi előkészítők szerepe a kisebbségi tanulók teljesítményében, továbbtanulási esélyeiben és családi erőforrásainak újratermelésében;
• a kisebbségi felsőoktatás, a hallgatói jólét, az adminisztratív egyenlőtlenségek és a pályakezdési vagy migrációs stratégiák összefüggései;
• a pedagógusképzés és pedagógus-utánpótlás kérdései kisebbségi oktatási kontextusban;
• oktatásszervezési gyakorlatok, módszertani innovációk lehetősége a kisebbségi oktatásban.

A lapszámba esettanulmányokat, összehasonlító elemzéseket, módszertani reflexiókat és kutatási eredményekre épülő szakpolitikai írásokat egyaránt várunk.

A szerzőktől első lépésben 300–400 szavas kivonatot kérünk a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, valamint másolatban a felelős szerkesztő címére: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát./zsombor.csata@ubbcluj.ro .

A kivonatok beküldési határideje: 2026.10.31.
Az elkészült tanulmányok beküldési határideje: 2027.02.28.

A tanulmányokat és a kapcsolódó anyagokat — magyar és angol nyelvű kivonat, kulcsszavak, a szerzők rövid életrajza — az Erdélyi Társadalom online kéziratküldő rendszerébe kell feltölteni. A benyújtott tanulmányokat két anonim bíráló véleményezi a double blind peer review eljárás szerint. Elfogadás esetén a szerzőknek rövid határidőn belül el kell végezniük a bírálók által javasolt módosításokat.

A tanulmányok szerkesztésének formai követelményeit itt találják.