Kezdőlap

et logo 230 2



Habár az egészségügyi nyelvi jogok kérdései kapcsán nyelvjogi aktivisták, civil értelmiségiek és politikai szereplők összefogásáról, beavatkozással kapcsolatos próbálkozásairól, máskor élénk közvitájáról olvashattunk az erdélyi sajtóban az elmúlt években (lásd például az „olaszteleki lány esetét”, illetve különféle törvénymódosításokat), egyelőre a téma nem kapott jelentős figyelmet a társadalomkutatók részéről. Jelen tanulmány az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés nyelvi akadályait vizsgálja két magyar többségű kisvárosban (Gyergyószentmiklós és Csíkszereda) és környékükön élő krónikus betegek körében. Azok a helyzetek kerülnek fókuszba, amikor a páciensek kezelésük egy részét állandó lakhelyüktől eltérő, román többségű városban lévő klinikán kapják meg. A 45 krónikus beteg személlyel készített interjú és azok elemzése során arra kerestem a választ, hogy a célpopuláció körében az ellátások igénybevétele során realizálódnak-e a nyelvi hozzáférési akadályok, és ha igen, akkor milyen formában, illetve milyen megküzdési stratégiákat aktiválnak. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a nyelvi akadályok nem az interjúalanyok teljes betegútja során, hanem annak második szakaszában, a szakellátás területén jelentkeznek, epizódszerűen. Két orvos- és ellátásválasztási mintázathoz kétféle döntési variáns kapcsolódott a nyelvhasználat tekintetében. A megkérdezettek túlnyomó többsége passzív szerepet tölt be a következő ellátás nyelvének megválasztása során. Az interjúalanyok – alig néhány kivétellel – beszámolnak a nyelvi akadályok kapcsán megtapasztalt, főként anyagi és lelki megterhelést okozó hátrányokról vagy diszkriminációról, ugyanakkor a megküzdési stratégiák széles tárházáról is.

Kulcsszavak: nyelvi hozzáférési akadály, kétnyelvű egészségügyi kommunikáció, hátrány, diszkrimináció, megküzdési stratégiák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány egy folyamatban lévő terepkutatásra alapozva azt mutatja be, hogy a Csíkszentsimonban 2014-ben alakult Igazi Csíki Sör Manufaktúra esetében egy uralkodó államnemzet keretein belül a székely identitásszimbólumokhoz kapcsolt gazdasági márkázás és a helyi termékfogyasztás miként válik jelentős társadalmi és politikai többlettartalommal telítetté.

A helyi Manufaktúrában gyártott termékeknek mind előállítása, mind jellemzője és kommunikációja a székely etnikai csoporthoz igazított. Megalkottak, kitaláltak egy sörfőzési hagyománykezdeményt, melyet történeti tényezőkkel alátámasztva beépítettek, összekapcsoltak a kisebbségi nemzetkoncepcióval. A globalizációs folyamat és a mobilitás mint a multikulturalizmus felé vezető út egyre inkább felélesztette az etnicitásnak és az identitásnak a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatokban való megmutatkozását. Ebben a növekvő nemzettudatban, az identitáspolitikák megerősödésének a folyamatában a Csíki Sör mint par excellence nemzeti termék politikai és gazdasági eszközként is funkcionál, egyszóval egyfajta patriotizmust jelenít meg. A kutatás célja a mindennapi beszédkultúrában, a mindennapok világában jelen lévő helyi, „lenti” beszédmód és tudás feltérképezése, a csíkszentsimoni közösség szempontjának megismerése.

Kulcsszavak: székely kisebbség, identitásdiskurzusok, etnikai marketing, hagyomány, Csíki Sör

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány az 1990-es évek elején, a volt Jugoszlávia területén folyó fegyveres konfliktusok alatti nemi erőszak jellemzőit mutatja be. A háborús nemi erőszak jelenségének értelmezésén túl ismerteti a föderáció történelmi fordulópontjait és a háborúhoz vezető nacionalista politikai narratívákat. Ezt követően – elsősorban Bosznia-Hercegovinára fókuszálva – túlélők vallomásai alapján elemzi, hogy mindez hogyan jelent meg a szexuális erőszak elkövetése során. A tanulmány rövid kitérőt tesz a háború bosnyák–horvát, valamint a szerb–horvát szakaszára és eseteire. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a politikai narratíva miként jelent meg a háborús nemi erőszak jellemzőiben, valamint ezzel egy időben a kutatás eredményeivel annak bizonyítása, hogy ezek a jellemzők odamutatnak, hogy nem lehetséges a háborús nemi erőszak jelenségének egyetlen, átfogó és minden esetre igaz elméletének elfogadása.

Kulcsszavak: etnikai tisztogatás, népirtás, háborús nemi erőszak, nacionalizmus, politikai narratíva

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Európa történetében az elmúlt évek migrációs folyamata a II. világháború óta eltelt időszak legnagyobb népességmozgással járó eseménye, amely 2015-ben látványosan jelentkezett Magyarországon is. A jelentős demográfiai mozgás fontos társadalmi reakciókat eredményezett, és különböző narratívák kialakulását segítette elő a civil és politikai-hatalmi erőtérben egyaránt. Hazánkban 2015-től a politikai diskurzus meghatározó témájává vált a menekültkérdés, a kormányon lévő pártkoalíció Európában az elsők között képviselte a szekuritizációs politikát. Ennek értelmében a menekültek veszélyforrásként jelentek meg, így a kormány az őket elutasító álláspontot artikulálta. Ennek ellenére a civil szférában megszerveződtek a menekültekkel szolidáris „grassroots” önkéntes csoportok, akik segítséget nyújtottak a Magyarországon áthaladó menekült tömegeknek 2015-ben.

Írásomban a magyarországi civil társadalmi szerepvállalás egy igen rövid ideig tartó, de nagyon intenzív megnyilvánulását mint az aktuális konfliktusokra adott társadalmi választ elemzem. Azt vizsgálom meg, hogyan zajlott a 2015-ös migrációs hullám alulról szerveződő válságmenedzselése Debrecenben. Kulturális antropológiai kutatásom debreceni menekülteket segítő önkéntesekkel készült félig strukturált interjúkra, kötetlen beszélgetésekre, valamint online és offline végzett résztvevő megfigyelésekre épül.

Tanulmányomban az önkéntesek motivációit, attitűdjét, közösségi felelősségvállalását, valamint önkéntes aktivitásukat szélesebb körű társadalmi-politikai feltételrendszerbe ágyazva elemeztem. A jelenség komplex, multivokális megvilágítását tűztem ki célul. Írásom első részében a debreceni menekültekkel szolidáris filantróp szerveződés kialakulási és működési sajátosságait elemzem, ezt követően az önkéntesség egyéni aspektusait veszem górcső alá, majd a civil önkéntes mozgalom társadalmi-politikai kontextusát megvizsgálva mutatom be a menekültek segítésének politikai interpretációit és annak az önkéntességre gyakorolt hatásait. Célom felvázolni a kortárs önkéntes jelenség egy szegmensét, annak érdekében, hogy értelmezési keretéül szolgáljon a közelmúlt civil szférát érintő jelenségeinek megértéséhez.

Kulcsszavak: kortárs önkéntesség, grassroots, civil szféra, társadalmi részvétel, filantrópia, menekültek segítése

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Arjun Appadurai kulturális antropológus a globális világban a lokalitás helyének problematikus meghatározását veti fel. A lokalitás fogalma értelmezésében összetett, erősen összefügg a szomszédsággal, emellett kapcsolatokat, térbeliséget is jelent. A kárpátaljai Beregdédán végzett etnográfiai terepmunkám tapasztalatai szerint a helyiek lokális identitása a lakóház utcájához kötődik. Mindezt az „én ebbe az utcába születtem”, vagy „én még ebből az utcából se költöznék ki”, vélemények támasztják alá. A helyi identitást meghatározza a szomszédság, amelynek materiális, fizikai értelemben vett határai megmutatkoznak ugyan, de igencsak képlékenyek. A szomszédságról való gondolkodás személyiség-és szituációfüggő is: függ az emberi, társadalmi, illetve hierarchikus viszonyoktól és az etnicitástól is. Azonban megfigyelhető, hogy az etnikai, vallási törésvonalak, az eltérő érdeklődési kör nem zárják ki a szomszédsági viszony létrejöttét. A településen az etnikailag többé-kevésbé vegyesnek mondható térbeli tagolódás az empirikus találkozások sűrű találkozási helyeit teremti meg, melyek a szomszédsági viszonyban is tetten érhetőek. A Beregdédán élő magyarok, ukránok és cigányok etnicitásában az együttélés pozitív empirikus élményét sok esetben a szomszédsági viszonyrendszer, a mindennapi interakció teremti meg, ugyanakkor a tapasztalati ismeretek nem képesek teljes mértékben megdönteni a sztereotípiákat. Az „általános érvényű” negatív sztereotip kép és az ettől eltérő tapasztalati élmények párhuzamosan fennmaradó, mintegy egymást kiegészítő észlelésekként vannak jelen az együtt élő etnikumok mindennapjaiban.

Kulcsszavak: szomszédság, együttélés, lokalitás, sztereotípia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám

et2019 2

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

Hírek

Call for papers: Sport and Identity

2018-09-13

Special issue on ‘Sport and Identity’ of the journal Transylvanian Society (Erdélyi Társadalom) (https://erdelyitarsadalom.ro/en/about-the-journal.html) Editors: Dr. Zsombor Csata (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), Dr. László Péter (Babeș-Bolyai University, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), and...

Bővebben...

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1