Részletek

Készült: 2014. március 04.

A regionális fejlesztési törekvések az esélyegyenlőséget, illetve a hátrányos helyzetű települések felzárkózását tűzték ki célul. Ennek ellenére az tapasztalható, hogy a hasonló helyzetű önkormányzatok is eltérő pályázati aktivitással rendelkeznek és eltérően is részesülnek a fi nanszírozási forrásokból. Jelen kutatás a magyarországi kaposvári kistérség példáján mutatja be az önkormányzati pályázati aktivitás objektív és szubjektív tényezőit. A pályázati aktivitás a települések azon stratégiáját tükrözi, hogy milyen módon kívánnak részt venni a pályázati rendszerben. Ezt olyan (objektív) tényezők befolyásolhatják, mint a település elhelyezkedése, funkciója, lakosság száma, lakosság összetétele, gazdasági intézmények száma, stb. Emellett olyan (szubjektív) tényezők is szerepet játszhatnak a települések pályázati aktivitásában, mint például a polgármester személyisége, kapcsolatai, a képviselőtestület összetétele stb.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2014. március 04.

Adott térség versenyképességét, jövőbeli teljesítményét meghatározza lakosságmegtartó képessége, amely munkaerőpiacának mennyiségi, minőségi összetételét is befolyásolja. Ezért a gazdaság-, ill. a regionális politika kiemelt fontosságú célja a térségi vonzerő javítása, a lakosság megtartása, helyben maradásuk motiválása. Nemzetközi kutatások egyértelműen jelzik, hogy a szolgáltató szektor folyamatos térnyerése következtében jelentősen megnövekedett az alkalmazásban álló nők aránya, mely természetesen szoros összefüggést mutat a migrációs folyamatokkal is. Európa periférikus, többnyire gazdaságilag elmaradott rurális régióiban ez abban nyilvánul meg, hogy továbbra is a tradicionálisan (többségében) férfi akat foglalkoztató gazdasági alágazatok a dominánsak. Ez hozzájárulhat a különböző neműek szelektív elvándorlásához, „nőhiányt" eredményezve a fi atalabb korcsoportokban (a nők számára kevesebb munkalehetőség van, így sokan a migráció mellett döntenek). Kutatásunkban megvizsgáljuk, hogy az Európai Unió öt régiójában [(Saxony-Anhalt (Németország), Kainuu (Finnország), Västernorrland (Svédország), Észak-Alföld és Észak-Magyarország)] vizsgált régiókban feltárjuk a nők elvándorlásának okait, hatásait; felmérjük a vidéken élő fiatal nők és férfiak elvárásait, szükségleteit, illetve elemezzük az összefüggéseket a korai felnőttkorban jellemző kiegyensúlyozatlan nemi arány és a társadalmi-gazdasági fejlődés között.

A tanulmány teljes szövege (pdf)