Részletek

Készült: 2026. január 28.

A regionális gazdaságtani szakirodalom a 2000-es évek elejétől megkülönböztetett figyelmet fordít a közép-kelet-európai országok területi fejlődési folyamatainak, konvergenciájának, ill. divergenciájának vizsgálatára. Az elemzések során alkalmazott, többnyire rövid távú, egyensúlyi modellek azonban figyelmen kívül hagyják a vizsgált területek historikus gazdaságstratégiai beágyazódottságát, a jelen gazdasági fejlődését befolyásoló múltbéli döntéseket, amelyek túlnyúlnak gazdasági és politikai ciklusokon. Tanulmányunkban a 2000–2022 közötti időszak területi gazdaságstatisztikai adatainak felhasználásával arra keresünk választ, hogy a magyar vármegyék gazdasági fejlődése mennyire pálya(út)függő, azaz milyen hatással vannak jelenünkre a múltbéli makro-, mezo- és mikro-gazdaságstratégiák, döntések, különös tekintettel a gazdaság szerkezetére, termelékenységére, technikai, technológiai színvonalára és megújulási potenciáljára. Vizsgálatunk alapján három kategóriába soroltuk gazdasági fejlődési pályájuk alapján a magyar fővárost és a vármegyéket. Ennek figyelembevételével összefoglaltuk a pályakorrekciókat támogató kívánatos lépéseket.

Kulcsszavak: gazdasági pályafüggőség, historikus beágyazódottság, vármegyék, perzisztencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2026. január 28.

Napjainkban a területi egyenlőtlenségek komoly kihívást jelentenek az Európai Unióban, és bár számos stratégia és intézkedés született ennek a problémának a megoldására, az egyenlőtlenségek továbbra is fennmaradnak. A szakirodalomban több kísérlet is történt a konvergencia és a területi egyenlőtlenségek csökkenésének mérésére. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a konvergenciafolyamat hogyan halad a Kárpát-medence országaiban a megyék szintjén mért fajlagos bruttó hozzáadott érték tekintetében, és milyen különbségek figyelhetők meg a konvergencia sebességében és tendenciájában. Eredményeim alátámasztására térben kiterjesztett konvergenciamodelleket és térbelisúlypont-módszert alkalmazok a 2005–2022 közötti időszakra vonatkozóan. Az eredmények azt mutatják, hogy a konvergencia sebessége jelentősen lassabb, ha figyelembe vesszük a térbeli interakciókat, amit a hosszabb felezési idő és a változó modellparaméterek is jeleznek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vizsgálati időszakban a régióban mind a szigma-, mind a béta-konvergencia kimutatható a bruttó hozzáadott érték esetében.

Kulcsszavak: bruttó hozzáadott érték, konvergencia, Kárpát-medence, térbeli autokorreláció

A tanulmány teljes szövege (pdf)