Részletek

Készült: 2015. január 27.

Tanulmányunkban két területre összpontosítunk, egyrészt a különböző párkapcsolati formáknak az erdélyi társadalom szociodemográfi ai mutatóival és értékszemléletével kapcsolatos összefüggéseire, másrészt a családról és nemi szerepfelfogásról alkotott elképzelésekre. Célkitűzésünk annak feltárása, hogy létezik-e kapcsolat a stabil, hagyományos párkapcsolati forma és a különböző strukturális és kulturális tényezők között, mint például az értékek vagy attitűdök. Hipotézisünk, hogy az eltérő párkapcsolati formákban élők különböznek egymástól mind szociodemográfi ai jellemzőkben, mind pedig értékorientációik és családdal kapcsolatos beállítódásaik terén. Kulturális megközelítésben mind a családról, családon belüli szerepmegosztásról szóló percepciók, mind pedig a különböző párkapcsolattípusok melletti döntések mögött társadalmilag beágyazott érték- és normarendszert feltételezünk, értékvezérelt cselekvésnek tekintjük őket. Azt feltételezzük, hogy a hagyományos, stabilabbnak tekintett házastársi kapcsolat fenntartására irányuló döntés és bizonyos tradicionális értékek szoros összefüggést mutatnak egymással, továbbá a nem hagyományos párkapcsolatok más, inkább az individualizáció irányába elmozduló értékekkel mutatnak összefüggést. Előfeltevésünk ellenőrzésére az Országos Statisztikai Hivatal természetes népmozgalmi statisztikájának 1990–2011 közötti adatait és a Kárpát Panel kutatási program adatrendszerének 2007-es és 2010-es hullámát használtuk.
Kulcsfogalmak: második demográfi ai átmenet, párkapcsolati stabilitás, párkapcsolati pluralizáció, vallásosság, tradicionalizmus, deszakralizáció, családon belüli munkamegosztás, nemi egyenlőtlenség

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány a háztartási munkamegosztás és a kapcsolati minőség, stabilitás összefüggéseit vizsgálja egy diádkutatás adataira támaszkodva (N = 175 pár). A kérdőíves kutatás alanyai budapesti és pest megyei családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok igénybevevői. Az adatok így elsősorban az alacsony társadalmi státuszú családokra vonatkoznak. Az elemzés célja annak vizsgálata volt, hogy a családon belüli munkamegosztás hogyan befolyásolja a férfi ak, illetve a nők kapcsolattal való elégedettségét és a válás kockázatát. A kimeneti változók (elégedettség, válási hajlandóság) szintén diádikusak, ezért az elemzés az Actor-Partner Interdependence Model keretében, strukturális egyenletek modellezésével került elvégzésre.
Kulcsszavak: diádkutatás, munkamegosztás, nemi szerepek, kapcsolati minőség, válás.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

Tanulmányunkban a homoszexualitás, illetve a melegek és leszbikusok társadalmi elfogadottságával, valamint az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos társadalmi attitűdöket vizsgáljuk a European Social Survey (ESS) és a European Values Study (EVS) longitudinális surveykutatások romániai és magyarországi adatainak összehasonlítása alapján. A két vizsgált ország számos tekintetben nagyon hasonlít egymásra: mindkettő „verbálisan" családcentrikus társadalomnak tekinthető, azaz az emberek a családot tartják a legfontosabbnak az életükben és a válaszadók többsége azzal is egyetért, hogy gyermek nélkül sem a nők, sem a férfi ak nem élhetnek teljes életet. Ugyanakkor egyik országban sincs lehetőség az azonos nemű párok általi közös örökbefogadásra és a társadalmi elfogadás is korlátozott mértékű e kérdés vonatkozásában. A homoszexualitással kapcsolatos attitűdök tekintetében azonban jelentős különbséget várunk a két ország között, mivel Magyarországon 2009 óta létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye azonos nemű partnerek számára, miközben Romániában semmilyen jogi lehetőség nem áll az azonos nemű párok rendelkezésére, mely által intézményesíthetnék párkapcsolatukat.
Elemzésünk során először a homoszexualitás, illetve a melegek és a leszbikusok, majd pedig az azonos nemű párok általi örökbefogadás társadalmi elfogadottságát vizsgáljuk leíró statisztikák (átlagok és kereszttábla-elemzések) áttekintésével. Végül lineáris regressziós modellek segítségével azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők magyarázhatják a homofóbiát és az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök alakulását a két országban.
Kulcsszavak: homoszexualitás, örökbefogadás, gyermekvállalási attitűdök, European Values Study, European Social Survey.

A tanulmány teljes szövege (pdf)