Az alább olvasható írás egy szerkesztett interjú Oláh Gellérttel, aki a Share Föderáció képviselőjeként a Kolozsvár 2015 Európai Ifjúsági Főváros szervezője.Kulcsszavak: ifjúsági főváros, civil kezdeményezés
Az első paralimpia megszervezése a kolozsvári, speciális oktatási igényű és fogyatékos gyerekek/fiatalok számára, egy olyan esemény, amely a már két évtizede tartó inklúziós folyamat számottevő mozzanata. Minden bizonnyal van mit tanulnia a társadalomnak is belőle: elsősorban szolidaritást, de sokszor megküzdési stratégiát, rugalmasságot is.Kulcsszavak: paralimpia, fogyatékosok, sport
A szerző a 2012-es londoni olimpiai játékok társadalmi hatásait taglalja, kiemelten a városi térben végbement folyamatokat és a jövőben várható következményeket a városszociológia fogalomtárát használva. Arra a következtetésre jut, hogy a 2012-es kiadású nyári játékok pozitív hatásai az előzetes tervezés, valamint a tudatos városépítészeti terveknek köszönhetőek, ugyanakkor valós kockázatokat is jelent Kelet-London szegényebb népessége számára, akik a rehabilitációs projektek nyomán létrejövő ingatlanpiaci változások és dzsentrifikáció miatt nyomás alá kerülhetnek.
Kulcsfogalmak: olimpia, Olimpiai Park, London, dzsentrifikáció, városi tér, társadalmi változás, tervezés
Műfaját tekintve, ez rendhagyó írás. Nem illeszkedik sem a folyóirat rovataiban megszokott tanulmányokhoz, sem a kutatásjelentésekhez, sem más, szakpolitikai dokumentumokhoz: elsősorban fiataloknak szóló előadás „vázlata.” Szerkezetének első eleme a rövid fogalomtisztázás. Ezt követően európai, romániai, erdélyi, székelyföldi friss (2012–2014-es) kutatási eredményeket foglalunk össze, különös tekintettel az elvándorlásra és a 15–24 év közötti, nem dolgozó és tanuló fiatalokra. Majd következik az ifjúsági munkanélküliséget tárgyaló szakpolitikai megközelítések, valamint az orvoslásukra kialakított uniós, országos és megyei programok felvázolása. Végül az utolsó részben további szükséges lépések fogalmazódnak meg, amelyek kutatási eredmények, szakpolitikai dokumentumok és tereptapasztalatok alapján, a fiatalok itthoni boldogulását elősegítő intézkedéseket körvonalaznak.Kulcsszavak: fiatalok, jövőstratégiák, elvándorlás, munkanélküliség
A mediált profi labdarúgás önálló üzletágként működik. A labdarúgás gyakorlatának közvetlen alakítói – játékosok, edzők, fizioterapeuták – munkajogi státusuk szerint alkalmazottak, de a kommercializált és kommodifikált játék piaci szabályai szerint pénzben felbecsülhető piaci transzferétékük van. Így nem véletlen, hogy számos szakértő és szervezet azzal foglalkozik, hogy minél pontosabban valószínűsítse egy-egy játékos aktuális piaci értékét. Jelen írásban a labdarúgás transzferpiacára vonatkozó szakirodalmat szemlézzük, hogy megalapozhassunk egy olyan elemzési modellt, amiben a piaci tőkeértéket meghatározó gazdasági tényezők mellett a társadalmi természetű faktorok is szerepet játszanak.Kulcsszavak: labdarúgás, transzfer, migráció, piaci érték, társadalmi tényezők, magyarázó modell, Románia
Megkülönböztetett figyelemmel követte a magyarországi futballtársadalom a 2008 után háromszor is a Bajnokok Ligája-főtáblájára jutó CFR 1907 Cluj nemzetközi szereplését. A kolozsvári csapat népszerűségét alapvetően három tényező magyarázza: a romániai egyesület magyar vonásai, az anyaországi labdarúgás sikerhiánya, valamint Erdély „fővárosának” a történelmi múltból táplálkozó vonzereje. Ami az első szempontot illeti, a klubot az európai menetelés idején tulajdonosként vezető Pászkány Árpád személye, a hivatalos névbe beépített, Trianon előtti időket idéző 1907-es évszám, valamint a közönség számos magyar tagja és a régi csapatnevet viselő KVSC Galeri erősítettea magyar színezetet. A kérdés azonban ennél összetettebb, hiszen hiába szerződtette Pászkány Árpád 2012-ben – talán szimbolikus lépésként – a nyakára hatalmas magyar címert tetováltató Vass Ádámot, az erdélyi üzletember sohasem vállalta a klub magyar identitását. Annál inkább képviselte az erdélyiség eszméjét, amely a bukaresti, regáti vonallal szemben egyfajta európai, felvilágosult, kulturált gondolkodásmódot jelenít meg. Az etnikai szempontokat háttérbe szorító Erdély-tudattal a – városi viszonylatban saját felfogásukat az Universitatea-táborral szemben megfogalmazó – CFR szurkolók is képesek azonosulni, nem véletlenül rakták ki az óriás molinót a Manchester United elleni BL-mérkőzésen: „Transylvania, this is where we live, this is where we belong.” Magyarország konstans kudarcélménye is hozzájárult ahhoz a vonzalomhoz, amelyet Románia egyik futballban jóval sikeresebb csapata iránt táplált, ráadásul Pászkány Árpád személyében – becenevéhez híven – valóban Erdély Abramovicsát, a magyar labdarúgásból hiányzó, modern klubtulajdonost látta. Kiegészült mindez azzal a historizáló Erdély-nosztalgiával, amelyet Kolozsvár városa mint a CFR történelmi időket idéző környezete táplált. Az esszé igyekszik rávilágítani a kötődés vélt vagy valós indokaira, a magyarországi CFR-kultusz hátterére és a kérdéssel kapcsolatban kibontakozó magyar–román vagy kolozsvári–budapesti vitákra.Kulcsszavak: labdarúgás, Kolozsvár, CFR 1907 Cluj, magyar–román viszony, identitás, történelem
A tanulmány empirikus alapját egy félstrukturált interjúsorozat adja, amit 2012-ben készítettek a szerzők, és aminek narratíváit (egyéb médiabeli szövegekkel együtt) a kritikai kultúrakutatás ismert módszertani eljárásaival dolgoztak fel. A „csíki hoki” újradefiniálásával indul a szöveg és alapvetően a jégkorong adott régióban való társadalomtörténetének újrainterpretálására vállalkozik. Az értelmezés magjaként a szerzők a csíki hoki közösségi és etnicizált, erősen tradicionális és amatőr jellegét, megjelenésének, konszolidálódásának, valamint fönnmaradásának történetitársadalmi-kulturális értelemben sajátos kontextusát hozzák előtérbe. A jégkorong (szub)kultúra modernizációjának és professzionalizálódásának elmaradását, a (neo)tradicionalista lokális és regionális mentalitások erőteljes jelenlétében és hatásában jelöli meg a tanulmány. Az írás elsősorban nem a jégkorongra, mint profi performanszra és a neki megfelelő szubkultúra jellemvonásaira fókuszál, hanem annak erős identitásképző, közösségmegtartó jellegére összpontosít, amit a csíki hoki eredeti tradíciójaként fedez föl: arra ahogyan a sportban megmutatkozik a társadalom és fordítva, ennek tükrében, arra ahogyan a társadalomba beágyazódik, működik és reprezentálódik a sport.Kulcsszavak: sport, hoki, mentalitás, etnicitás
A jelen tanulmány célja, hogy mélyrehatóan elemezze a romániai építészeti egyetemet végzett diákok iskolából munkaerőpiacra való átmenetének folyamatát az elmúlt évtized során, és megfigyelje, hogy milyen szakmai pályát választanak a gyors társadalmi és gazdasági változások kontextusában. Azok a fogalmak és elméletek, amelyek a tanulmány megírásakor vezéreltek, kritikusan közelítik meg az építész szakma stabilitással és biztonsággal kapcsolatos, a szigorú oktatási rendszer által szült elvárásait. A szakmai pályát befolyásoló egyéni tényezők (mint pl. Schein karrierhorgonyai, az oktatási rendszer hiányosságaival kapcsolatos percepciók, az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának percepciói) és a kontextuális tényezők (mint pl. a felsőfokú oktatás expanziójának hatása, a gazdasági válság hatása) elemzése rávilágít egyéb neoliberális szakmákkal közös jellemvonásokra, amelyeket Arthur és Rousseau „határtalan karrier” fogalma magyaráz. Ez a közös vetület megkérdőjelezi az építészeti karrier egzotikus jellegét.Kulcsszavak: iskolából a munkaerőpiacra való átmenet, egyén vállalkozás, portfolió dolgozó, munkaerőpiac
Hazánkban az önkéntesség egyre népszerűbb és ezzel egy időben az önkénteskutatások gyakorisága is viszonylag növekvő tendenciát mutat. Erdélyi magyar középiskolások körében végzett kérdőíves kutatásra alapozva, tanulmányunkban az önkéntességgel mint társadalmi jelenséggel, valamint a hozzá kapcsolódó motivációkkal foglalkozunk. Milyen mintázatok rajzolódnak ki az észak-erdélyi és székelyföldi középiskolások önkéntes tevékenységeiben? Ezek a mintázatok milyen értékek mentén jellemezhetőek, illetve milyen motivációk határozzák meg őket? Kutatásunkban ezekre és hasonló kérdésekre vagyunk kíváncsiak.Kulcsszavak: önkéntesség, középiskolások, értékek, önkéntes tevékenységek típusai, motivációk
Az árnyékoktatás a két oktatási rendszer – az állami, illetve magánoktatás – speciális metszete, amely az oktatásszociológiában újszerű kutatási területnek számít. Vizsgálatunk az árnyékoktatás erdélyi középiskolások körében megnyilvánuló típusaival, pontosabban az oktatáson kívüli tevékenységek és magánórák jelenségével foglalkozik. Milyen szocio-demográfiai változókkal, illetve motivációkkal jellemezhető az észak-erdélyi és székelyföldi magyar diákok részvételi hajlandósága? Mik jellemzik a magánórákat igénybe vevő középiskolásokat? Kutatásunkban általános képet szeretnénk nyújtani egyrészt a diákok időhasználatáról, másrészt az árnyékoktatás jelenségének megnyilvánulásáról.Kulcsszavak: árnyékoktatás, magánórák, oktatáson kívüli tevékenységek, időhasználat, motivációk
Ki válhat példaképpé a tizenévesek számára? Kinek a magatartása, külső és belső értékei jelennek meg a tinédzserek szemében, mint követendő példa? A média és a médiahasználat erre hatással bír? Szerettük volna megtudni, hogy a térségünkbeli tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik a azok, akikhez felnőtt korukban hasonlítani szeretnének? Befolyással bír-e az életkor, a nem és a lakóhely a példakép-választásra? Milyen helyet kapnak a székelyföldi tizenévesek példaképei közt a sportolók? Kik azok a sportolók (és melyek azok a sportágak), amelyre a diákok körében népszerűségnek örvendenek? A labdarúgás és a labdarúgók milyen szerepet „játszik”? A tanulmány célja a tizenévesek példakép-kérdését, különös hangsúlyt fektetve a sportolói példaképekre. Az elemzés alapjául egy 2012 és 2014-es adatgyűjtés áll, mindkét alkalommal több mint kétezer 7. és a 11. osztályos tanulót kérdeztünk meg médiahasználat, médiafogyasztás témakörökben. A tanulmány egyik alapkérdése, hogy vajon az új média új példaképeket, új ikonokat fog termelni? És mire világítanak rá ezek az eredmények, mire hívják fel a figyelmet? Milyen az új lehetőséget, új esélyt vagy új kihívást jelenthet ez úgy a szülők, pedagógusok, tanárok, helyi közösségek számára, ha ismerik a tanulók példaképeit?Kulcsszavak: példakép, médiahasználat, médiasztár, érték, tartalomelemzés, futtball
A tanulmány témája a kolozsvári egyetemi hallgatók szakválasztási motivációinak összetett vizsgálata, az iskolai képzés kompetenciáinak percepciója tükrében. Kutatási kérdéseink: az egyetemi képzésben a szakválasztás hogyan differenciálódik társadalmi származási háttér és nemzetiség szerint, mennyire érvényesül az a tendencia, hogy szakválasztásban az alacsonyabb társadalmi származású fiatalok inkább a munkaerőpiacon könnyebben értékesíthető diplomák megszerzése felé orientálódnak, a nagyobb költséghatékonyság értelmében? A szakválasztás motivációi mint a továbbtanulási aspirációk megnyilvánulási formái, milyen mértékben támaszkodtak a szakmai érdeklődésre, vagy a költség-haszon számításon alapuló diplomaszerzésre, amely viszonylag gyorsan „átváltható” munkahelyi jövedelemszerzésre? Ugyanakkor, kíváncsiak vagyunk arra is, hogyan struktuálódnak a motivációk nemzetiség vagy tannyelv szerint. A középiskola és az egyetem által alakított kompetenciák percepciójának van-e valamilyen osztályspecifikus vagy más szociológiailag megragadható jellege, illetve összefüggése a szakválasztási motivációval?Az elemzés empirikus forrása a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében 2015. júniusában végzett nagyszabású online felmérés, 3732 diák válaszán alapul.Kulcsszavak: egyetemi hallgatók, szakválasztás, továbbtanulási motivációk, iskolai kompetenciák, nemzetiség
Kutatásunkban a romániai magyar fiatalokkal kapcsolatos kutatások összegyűjtésére vállalkoztunk azzal a céllal, hogy megvalósult vizsgálatok egyfajta kronológikus, tematikai áttekintését készítsük el. Tárgykörünket tágan értelmezve, a szakirodalmi anyagok alapján igyekeztünk figyelni minden erdélyi magyar fiatalokkal kapcsolatos empirikus kutatásra, vizsgálatra, esettanulmányra. Írásunkban a kutatás során elkészült, mintegy 70 kutatást magába foglaló adatbázis alapján tekintjük át a romániai/erdélyi magyar ifjúságkutatás közel 25 évét. Tanulmányunkban először a romániai ifjúságkutatási szférát, majd pedig az erdélyi magyar ifjúságkutatásban érintett műhelyeket mutatjuk be röviden. Ezt követően bemutatjuk az empirikus kutatások eloszlását témakörök, illetve az alkalmazott módszertan szerint. Végül pedig időrendben haladva, a vizsgált időszakot három időintervallumra bontva tekintjük át a különböző témaköröket, kutatásokat.
Kulcsszavak: romániai magyar ifjúságkutatás; empirikus kutatások; erdélyi magyar fiatalok; kronológia