Kezdőlap

et logo 230 2



Az erdélyi magyar kötődésű romák számát százezer körülire becsülik. Zömük két nagy magyarlakta régióban (Székelyföld és Partium), valamint ezek peremvidékein található, de számos más erdélyi régióban is léteznek olyan lokális, regionális közösségek, amelyek esetében, valamilyen értelemben magyar kötődésről beszélhetünk.

Tematikus összeállításunk egyik meghatározó szempontja ezeknek a csoportoknak az identitásához kapcsolódik. Másodsorban szeretnénk reflektálni azokra a meghatározó társadalmi folyamatokra, amelyek az utóbbi időben jelentősen meghatározzák az erdélyi magyar kötődésű romák, illetve azon helyi közösségek élethelyzetét, amelyekben élnek. Harmadsorban azokat az utóbbi időben lezajlott átfogóbb kutatásokat is be szeretnénk mutatni, amelyek (ha részlegesen is), az erdélyi magyar kötődésű romák helyzetének a jobb, árnyaltabb átlátását segíthetik elő.

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy ki a magyar cigány Magyarország határain túl? Ebben a sajátos kontextusban a magyar kötődés fogalma habár összetett és sok vonatkozásban problematizálható, eleddig kevés olyan elemzést ismerünk, amely ezt boncolgatta volna, akár fogalomtisztázó, akár kritikai (dekonstruktív) megközelítésben. A legtöbb empirikus elemzés feltevései szerint magyar kötődésű roma, az aki:

  1. valamilyen intézményes helyzetben (például népszámlálás) vállalja ezt a kötődést (magyar anyanyelvűnek, nemzetiségűnek, esetleg mindkettőnek vallja magát);
  2. a mindennapi életben használja a magyar nyelvet (esetleg a magyar nyelvet is), esetleg meghatározó intézményes választások esetében (például gyermekek beiskoláztatása) magyar intézmények felé irányul;
  3. függetlenül a kulturális gyakorlatoktól, a meghatározó intézményes jellegű önbesorolásoktól, magyar cigányként értelmezik önmagukat, vagy ekként tartja számon őket köztudat.

Alapvetően olyan identitásmodellekről beszélünk, amelyek kötőjeles vagy kettős kötődésként kezelik ezen kategóriákat. Habár vitathatatlan, hogy az átfogóbb elemzések szempontjából egy ilyen megközelítés kézenfekvő, nem föltétlenül és minden vonatkozásban tekinthető helytállónak.

Ugyanis helyi, regionális viszonyrendszerekben a legtöbb esetben kizáró jelleggel működő határok egyértelműen más etnikumként tételezik ezeket a csoportokat. Ha létezik is átjárás és közös cselekvési felület, a helyi magyar–cigány viszonyok legtöbbször radikálisan a MI és ŐK etnicizált dichotómiájában fogalmazódnak meg. Másrészt, amennyiben a roma népesség belső (mind etnográfi ai, mind rétegzettségi vonatkozásban) differenciáltságát tekintjük, akkor evidens, hogy egyfajta reprezentációs és értelmezési gyakorlatok érvényesülnek, mondjuk az etédi jómódú gáborcigányok és az ugyanabban a faluban lakó házi cigányok vonatkozásában.

Vagyis nagyon változatos módozatai vannak a magyar kötődés felvállalásának, annak kinyilvánításának, a helyi (többségi) népesség általi értelmezésnek. Ugyanakkor bizonyos társadalmi folyamatok (mindenekelőtt a romák migrációja és az ennek kapcsán bekövetkező gazdasági konszolidáció) új hatalmi helyzeteket teremt, amely eredményeként átalakulnak a helyi szinten addig érvényben levő hatalmi viszonyok és ahhoz kapcsolódó etnikai jellegű klasszifi kációs logikák.

Ezzel összefüggésben olyan tanulmányokat is befogadtunk, amelyek az erdélyi, általában a Magyarország határain túli romák magyar kötődéseinek a sajátosságát, változatait elemzik, értelmezik, akár új fogalmi keretekbe is helyezve (például az interszekcionalitás fogalomköre) ezeket a sajátos helyzeteket.

Számos, az erdélyi magyar népesség demográfi ai változásával kapcsolatos eddig publikált elemzés kitér a magyar kötődésű romák differenciált és sajátos népesedési helyzetére és ennek változatos következményeire. A magyar kötődésű roma közösségek szociális helyzetét is sajátos dinamikák jellemzik. Egyes közösségek esetében tovább folyik a leszegényedés és a mélyszegénységben élő helyi közösségek növekedése. Másrészt, főleg a migrációnak betudhatóan, egyes közösségeken belül beindult egyfajta szociális differenciáció vagy akár egész közösségek gazdasági stabilizációja. E két ellentétes folyamat kapcsán született tanulmányok, elemzések, esettanulmányok, reméljük, majd jól illusztrálják a magyar kötődésű roma közösségek szintjén tapasztalható változatos dinamikákat és azok meghatározó irányultságát.

A közölt tanulmányok egy része olyan nemrég befejezett vagy futó projektekre alapoz, amelyek részben vagy akár teljességükben az erdélyi magyar kötődésű romák helyzetének különböző vonatkozásaira koncentráltak. A szerkesztési folyamat során szempont volt az is, hogy felleltározzuk az utóbb 5–10 év ilyen irányú kutatásait, azok rövid leírását, főbb publikált eredményeit, ezáltal növelni a láthatóságukat, és bemutatni az e téma köré szerveződött intézményes és kutatói mezőnyt.

A SZERKESZTŐSÉG

Aktuális szám

et2017 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

Hírek

Call for Papers: Vidéki társadalom, vidé…

2016-02-04

A vidéki népesség, „vidéki társadalom” a kelet-közép-európai országok többségében számos társadalmi probléma forrása. A modernizációs folyamatok megkésettsége és sajátossága következtében a térségben a lakosság igen jelentős része a városok életkörülményeihez...

Bővebben...

A folyóirat támogatói

communitas vizszintesmtalogobbtelogoPCCLogo

 

 

Sigla Primarievisticlujnapocayac logo horizontal gray HUNcluj2021


 

 

„Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi al Consiliului Local Cluj-Napoca, sub egida şi pentru 
susţinerea candidaturii oraşului Cluj-Napoca la titlul de Capitală Culturală Europeană 2021”