Kezdőlap

et logo 230 2



AZ ERDÉLYI TÁRSADALOM társadalomtudományi szakfolyóirat 2017/1-es számának tervezett témakörei: Romák Erdélyben

Az Erdélyi Társadalom 2017/1. lapszáma a következő kérdéskörökben vár szaktanulmányokat, vitaindító és kutatási eredményeket bemutató írásokat, figyelemreméltó könyvekről írt szemléket és recenziókat:

  • Helyzetkép az erdélyi magyar kötődésű romákról.
  • Demográfiai, társadalmi folyamatok az erdélyi magyar kötődésű népesség vonatkozásában
  • Ki a magyar cigány a határon túli társadalmakban?
  • Kutatási mezőny

Lapszámfelelős: Horváth István

A megjelentetni kívánt tanulmányok rövid kivonatának (hozzávetőlegesen fél oldal) beküldési határideje: 2017. április 10. (A kivonatok elfogadása még nem jelenti automatikusan a tanulmány megjelenésre való elfogadását!)
A megjelentetni kívánt kivonatokat a következő emailcímekre várjuk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. illetve (cc-ben) Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az elkészült tanulmányok beküldési határideje: 2017. június 15.

A tanulmányokat, és ahhoz kapcsolódó anyagokat (rövid angol és magyar kivonat, a szerzők biográfiai adatai) az Erdélyi Társadalom honlapjára kell feltölteni (http://www.erdelyitarsadalom.ro/keziratok/keziratok-bekuldese.html). A tanulmányokat két anonim bíráló véleményezni, az ún. double blind peer review eljárásnak megfelelően.

A tanulmányok formai követelményeit itt találják.

Helyzetkép az erdélyi magyar kötődésű romákról

Az erdélyi magyar kötődésű romák számát 100 ezer körülire becsülik (Barna Gergő, Kiss Tamás, Papp Z. Attila). Zömük két nagy magyarlakta régióban (Székelyföld és Partium), valamint ezek peremvidékein él, de számos más erdélyi régióban is léteznek olyan lokális, regionális közösségek, amelyek esetében valamilyen értelemben magyar kötődésről beszélhetünk.

Tematikus összeállításunk egyik meghatározó része ezeknek a csoportoknak az identitásához kapcsolódik. Másodsorban szeretnénk reflektálni azon meghatározó társadalmi folyamatokra, amelyek az utóbbi időben jelentősen meghatározzák az erdélyi magyar kötődésű roma közösségek, illetve azon helyi közösségek élethelyzetét, amelyekben ezen közösségek élnek. Harmadsorban (akár rövid összefoglaló bemutatók formájában is) szándékozunk bemutatni azokat az utóbbi időben lezajlott átfogóbb kutatásokat, amelyek (ha részlegesen is), az erdélyi magyar kötődésű romák helyzetének a jobb, árnyaltabb átlátását segíthetik elő.

Ki a magyar cigány a határon túli társadalmakban?

A magyar kötődés fogalma összetett és sok vonatkozásban problematizálható, mégis ebben a sajátos kontextusban eleddig kevés olyan elemzést ismerünk, amely ezt boncolgatta volna, akár fogalomtisztázó, akár kritikai (dekonstruktív) megközelítésben. A legtöbb empirikus elemzés feltevései szerint magyar kötődésű roma az, aki:

a) valamilyen intézményes helyzetben (például népszámlálás során) vállalja ezt a kötődést (magyar anyanyelvűnek, nemzetiségűnek, esetleg mindkettőnek vallja magát);

b) a mindennapi életben használja a magyar nyelvet (vagy a magyar nyelvet is), esetleg meghatározó intézményes választások esetében (például gyermekek beiskoláztatása) magyar intézmények fele irányul;

c) a kulturális gyakorlatoktól, a meghatározó intézményes jellegű önbesorolásoktól függetlenül magyar cigányként értelmezik önmagukat, vagy ekként tartja számon őket a köztudat.

Alapvetően olyan identitásmodellekről beszélünk, amelyek kötőjeles vagy kettős kötődésként kezelik ezen kategóriákat. Habár vitathatatlan, hogy átfogó elemzések szempontjából ilyen megközelítés kézenfekvő, nem föltétlenül és minden vonatkozásban tekinthető helytállónak. Ugyanis helyi, regionális viszonyrendszerekben a legtöbb esetben kizáró jelleggel működő határok egyértelműen más etnikumként tételezik ezeket a csoportokat. Ha létezik is átjárás és közös cselekvési felület, a helyi magyar-cigány viszonyok legtöbbször radikálisan a MI és ŐK etnicizált dichotómiájában fogalmazódnak meg. Másrészt, amennyiben a roma népesség belső (mind etnográfiai, mind rétegzettségi vonatkozásban) differenciáltságát tekintjük, akkor evidens, hogy egyfajta reprezentációs és értelmezési gyakorlatok érvényesülnek, mondjuk az etédi jómódú Gábor cigányok, és az ugyanabban a faluban lakó házi cigányok vonatkozásában. Vagyis nagyon változatos módozatai vannak a magyar kötődés felvállalásának, annak megnyilvánításának, a helyi (többségi) népesség általi értelmezésnek. Ugyanakkor bizonyos társadalmi folyamatok (mindenekelőtt a romák migrációja és az ennek kapcsán bekövetkező gazdasági konszolidáció) új hatalmi helyzeteket teremtenek, amelyek eredményeként átalakulnak a helyi szinten addig érvényben levő hatalmi viszonyok és az ahhoz kapcsolódó etnikai jellegű klasszifikációs logikák.

Szívesen fogadunk olyan írásokat (esettanulmányoktól, elméleti fejtetésekig), amelyek az erdélyi, és általában a Kárpát-medencében, a magyar kisebbség mellett élő romák magyar kötődéseinek a sajátosságát, változatait elemzik, értelmezik, akár új fogalmi keretekbe is helyezve (például az interszekcionalitás fogalomköre) ezeket a sajátos helyzeteket.

Demográfiai, társadalmi folyamatok az erdélyi magyar kötődésű népesség vonatkozásában

Számos, az erdélyi magyar népesség demográfiai dinamikával kapcsolatos, eddig publikált elemzés kitér a magyar kötődésű romák differenciált és sajátos népesedési helyzetére és ennek változatos következményeire: helyi, regionális demográfiai viszonyok alakulása, intézményhasználati dinamikák (például iskolahasználat, beiskolázási stratégiák). Ezen a téren főleg szintézis jellegű összefoglalókat szándékozunk publikálni.

A magyar kötődésű roma közösségek szociális helyzetét is sajátos dinamikák jellemzik. Egyes közösségek esetében tovább folyik az elszegényedés és a mélyszegénységben élő helyi közösségek növekedése. Másrészt, főleg a migrációnak betudhatóan, egyes közösségeken belül beindult egyfajta szociális differenciáció, vagy akár egész közösségek gazdasági stabilizációja. E két ellentétes folyamat kapcsán született tanulmányok, elemzések, esettanulmányok reméljük, majd jól illusztrálják a magyar kötődésű roma közösségek szintjén tapasztalható változatos dinamikákat és azok meghatározó irányultságát.

Kutatási mezőny

Megalapozottan feltételezzük, hogy a beérkező tanulmányok egy része olyan nemrég befejezett vagy futó projektekre alapoz, amelyek részben vagy akár teljességükben az erdélyi magyar kötődésű romák helyzetének különböző vonatkozásaira koncentráltak. Mindenképpen az utóbb 5-10 év ilyen irányú kutatásait, azok rövid leírását, főbb publikált eredményeit is szeretnénk felleltározni, ezáltal növelni a láthatóságukat, és bemutatni az e téma köré szerveződött intézményes és kutatói mezőnyt.

Aktuális szám

et2016 2

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodataciteIndex Copernicus

Részletes kereső

Hírek

Call for Papers: Vidéki társadalom, vidé…

2016-02-04

A vidéki népesség, „vidéki társadalom” a kelet-közép-európai országok többségében számos társadalmi probléma forrása. A modernizációs folyamatok megkésettsége és sajátossága következtében a térségben a lakosság igen jelentős része a városok életkörülményeihez...

Bővebben...

A folyóirat támogatói

communitas vizszintesPCCLogo

cluj2021yac logo horizontal gray HUNvisticlujnapocaSigla Primarie

 

 

 

„Proiect realizat cu sprijinul Primăriei şi al Consiliului Local Cluj-Napoca, sub egida şi pentru 
susţinerea candidaturii oraşului Cluj-Napoca la titlul de Capitală Culturală Europeană 2021”